Barion Pixel
1

KÉNYELMES, GYORS ÉS PONTOS HÁZHOZSZÁLLÍTÁS!

Termékek

PROFESSZIONÁLIS MANIKŰR TERMÉKEK

Termékek

Vízlágyítás alapok kezdő akvaristáknak.
Minden amit a RO (Reverse Osmosis) szűrőről tudnod kell!

Elképesztő az a jelenség, hogy kezdő akvarista csoportokba jelentkező tagok, és sajnos még a régebbi motorosoknak is fogalmuk sincs, milyen víz van az akváriumukban vagy mit használnak cserevíz gyanánt. Képtelen vagyok felfogni, hogy lehet úgy belekezdeni az akvarizálásba, akváriumot építeni, növényeket, állatokat telepíteni bele, hogy semmilyen fogalmuk nincs arról, milyen vizet tesznek az akváriumba.

 

„Csapvíz bakker, én is iszom, a halnak is jó vili”
Az idézet egy Facebook-kommentből származik. Eddig jut el az általános szint, és ez lehangoló!

 

Tehát a víz minősége, összetétele, kémhatása nagy hatással van a halak életfeltételeire is.
Egy kicsit elkanyarodtam a vízlágyítástól, de szerintem szükséges volt ez a bevezető, hogy nyomatékosítsam, mennyire fontos a víz.

Hogy miért érdemes lágyítani a vizet, az 04. AZ AKVÁRIUM VIZE menüpontban már írtam, most inkább a vízlágyítás egyik leghatékonyabb módozatát szeretném bemutatni: az RO szűrőt, avagy a fordított ozmózis elvén működő szűrőt! A fordított ozmózis technológiáját először a NASA fejlesztette ki űrhajósok számára, majd a haditengerészetnél használták a sós tengervízből történő ivóvíz előállítására.

 

Hagyományos vízszűrő VS. RO szűrő vízlágyító berendezés

A háztartásokban sokan használnak különböző „vízlágyító” berendezéseket, vízszűrőket. Ezek a szűrők nem tudnak olyan nagy hatásfokkal dolgozni, mint egy RO szűrő, és inkább a bennük lévő szűrőfelületek megkötik a vízben lévő anyagokat. Ezekben az eljárásokban nincs úgynevezett „szennyvíz”, csak rákötöd a csapra, és ugyanannyi vizet vesz ki belőle a felhasználó, mint amennyit betáplált. Ez a szűrt víz igaz, hogy tisztább, de még mindig nem vonta ki az oldott sókat. Így ha szikes a csapvized, akkor ugyanúgy szikes is marad, amely akvarizálásra alkalmatlan. Ezzel szemben az RO szűrő teljesen más technológián alapul.

RO szűrő

Mi az a fordított ozmózis?

A fordított ozmózis olyan membránszeparációs folyamat, amely nagy víznyomás révén képes visszatartani a nyers vízben jelen lévő oldott sókat (ionokat), és a tiszta vízmolekulákat átengedni a membránon. Az oldott sókat (Ca, Mg, Na, stb.), nehézfémeket, nitrátot, foszfátot, klórt és egyéb kémiai, mechanikai szennyeződéseket 95–98%-ban eltávolítják. A membrán pórusai olyan kicsik, hogy még a mikroorganizmusok, például a baktériumok és a pirogének sem képesek áthatolni rajta. A fordított ozmózis technológia az egyik leghatékonyabb víztisztítási technológia. A membránszűrő réseinél (0,0001 mikron) a vírusok kb. 200-szor, a baktériumok pedig 2000-szer nagyobbak! Mivel az előszűrt vizet egy ilyen membránon keresztül préseljük át, nagyon lassú az átfolyási sebessége, továbbá a beáramló víz folyamatosan mossa le a membrán felületéről a szennyeződéseket, ezért a szennyvíz veszendőbe megy!

RO szűrő membrán
RO szűrő membrán

RO szűrő előnye

  • Mindent kiszűr a vízből, egy semleges vizet fogsz kapni. Ez azt jelenti, hogy 0 GH – 0 KH-val rendelkezik. Tapasztalatom szerint ez a víz 5–14 ppm.
  • Az RO víz pH-ban is csökkentett, ezért már alapból savas kémhatású, amely a növények és halak 95%-ának kedvez.
  • Az RO víz használatával soha nem látott tisztaságú vized lesz az akváriumban.
  • Az RO vizet felhasználhatod más háztartási eszközökben is, amihez jó a lágyvíz, pl. kávéfőző, vasaló, stb.
  • RO víz használatával nem fog kialakulni vízkőcsík az akvárium üvegén és az eszközökön. Soha többet nem kell vízkőtelenítened.
  • Töredék költségekkel jár, mint bármilyen más lágyított víz vásárlása.
  • Ivásra, főzésre is használhatod.

RO szűrő hátránya

Mint minden, aminek jó hatásai – előnyei vannak, hátrányokkal is jár. Így az RO szűrő sem mentes a hátrányoktól.

  • Magas bekerülési költség. A legolcsóbb RO készülék, amit találtam, kb. 23.000 Ft volt, innentől már a csillagos ég a határ.
  • Nagy vízveszteség. Minden anyag, amit kiszűr a szűrő, a szennyvízzel távozik. A szennyvíz általában mindig több, mint a megtisztított víz. A legrosszabb esetben 1 liter RO víz előállításához 9 liter csapvízre van szükség. DE EZ A LEGROSSZABB ESET! Ennél csak alacsonyabb ez az arány. Átlag nyomás esetén 1 liter RO víz előállításához kb. 4 liter vízre van szükség. Ez az arány 50–50%-ra is csökkenthető, de akkor növelni kell a víznyomást (a „szennyvíz” nem valódi szennyvíz, csak egy nagyon kemény víz, öntözésre ugyanúgy alkalmas, mint bármilyen másik víz).
A RO szűrés az egyetlen megfelelő és gazdaságos módja annak, hogy lágy vizet állíts elő az akváriumhoz.
Mennyibe kerül az RO szűrő

Mennyibe kerül az RO szűrő használata az akvarisztikában?

Tételezzük fel, hogy 1 m3 víz ára csatornadíjjal együtt bruttó 1.500 Ft (megjegyezném, nem ennyire drága a víz, ez egy elnagyolt érték).

Ha az RO szűrő vízhozama 1:5 arányú, akkor 1.000 liter vízből készül 200 liter RO tisztított vized!

Ez azt jelenti, hogy 1 liter RO víz ára kb. 7,5 Ft

Ha desztillált vizet választod, 5 literes palack esetén minimálisan is 600 Ft-ért kapod meg, amely 120 Ft / liter. Ha már így nézed, akkor a desztillált vízért 16× többet fizetsz, mint az RO szűrőddel előállított vízért!

Akvárium méret 30%-os vízcsere esetén (literben) RO víz ár / liter Heti költség Havi költség Éves költség
30 9 l 7,5 Ft 67 Ft 268 Ft 3.216 Ft
50 15 l 7,5 Ft 112 Ft 448 Ft 5.376 Ft
70 21 l 7,5 Ft 157 Ft 628 Ft 7.536 Ft
100 30 l 7,5 Ft 225 Ft 900 Ft 10.800 Ft
150 45 l 7,5 Ft 337 Ft 1.348 Ft 16.174 Ft
200 60 l 7,5 Ft 450 Ft 1.800 Ft 21.600 Ft
300 90 l 7,5 Ft 675 Ft 2.700 Ft 32.400 Ft

Így már pénzben kifejezve is láthatod, hogy a saját magad házilag előállított RO vized milyen költségekkel jár. Fontos megjegyeznem, hogy az 1 m3 csapvíz ára területenként változik, és az általunk meghatározott 1.500 Ft-nál jóval alacsonyabb!

 

Nézzünk meg egy olcsóbb RO szűrőt: miből áll, és hogy kell használni.

 

Olcsóbb RO vízszűrő felépítése
RO vízszűrő felépítése

01 Mikronos szűrő

A mikronos szűrő egy tényleges fizikai szűrő, a csapból kifolyó víz nem teljesen tiszta, vannak benne apróbb, szabad szemmel nem látható törmelékdarabok. A mikronos szűrő ezeket a törmelékeket szűri ki. Ha ez a szűrő nem lenne, akkor hamar eltömődne a (3) középső membrán.

 

 

02 Kémiai szűrés

Ez valójában egy aktív szénszűrő(2). A szénszűrő eltávolítja például a klórt a vízből, amelyről mindannyian tudjuk, hogy káros az akváriumra. Tehát a szénszűrő kiszűr (megköt) minden vegyi anyagot. A szénszűrőből távozó víz hiába már kétszer szűrt, még mindig nagyon sok ásványi anyag van benne. Ezek az ásványi anyagok adják a vízkeménységet!

 

 

03 RO-membrán

Itt következik a membrán. Rendkívül hatékony technológiájának köszönhetően 0,0001 mikronnál nagyobb szennyeződéseket eltávolít a vízből. Ahogy a képen is láthatod, ez egy több rétegből álló szűrőtekercs. Középen megy be a víz, és a víznyomásnak köszönhetően préseli át a membránon. A kék ágon folyik ki a teljesen semleges víz, a piros ágon pedig egy nagyon kemény víz, amit most a leírásban szennyvíznek neveztem!

 

A szennyvíz ágon találsz egy áramláscsökkentő szelepet. Ez a szelep segíti elő, hogy a membránházban nagy víznyomás legyen, és ez a nyomás préselje át a vizet a mikronos membránon.


Egy jó RO szűrő semleges ágán akár 10 ppm alatti víz folyik le, ha tökéletes a membrán.

Persze lehetnek eltérések, az én RO szűrőm 12 ppm-es vizet állított elő új korában. Az áramlásszabályzón van egy szám. A képen 420-at látsz rajta. Több fajta membránt tudsz venni. Van olyan, ami napi 300 liter RO vizet tud gyártani, vagy olyan, ami 500-at, 800 litert.

A különböző membránokhoz különböző értékű áramláscsökkentőt kell alkalmazni. Ha membránt cserélsz, akkor törekedj arra, hogy ugyanazt vedd meg, ami benne volt, vagy figyelj rá, hogy az új membránhoz milyen áramláscsökkentő tartozik!

 

Áramlás csökkentő szelep RO szűrőn
Áramlás csökkentő szelep

Milyen időközönként kell cserélni a szűrőket és a membránt?

 

Az előszűrők csereintervalluma nagyban függ a használattól és a csapvíz szennyezettségétől. Gyári ajánlásban olvastam olyat is, hogy 6 havonta érdemes cserélni mind a két előszűrőt, de ha nagyon szennyezett a csapvíz, ez akár lehet 3–4 hónap is. A membrán a szűrőnek a legdrágább alkatrésze, ami 15–20.000 Ft is lehet.

Csapvíz

Az RO szűrő karbantartása

 

Az élettartamát nagyban növelhetjük, ha az RO szűrő karbantartást nem mulasztjuk el (átöblítés), és figyeljük a PPM értéket. Én, ha már a tiszta ágon 30–50 ppm-et mérek, cserélem az előszűrőket. Nálam ez kb. 10–12 hónap. Ha az előszűrőket nem cseréled, a membrán a nem előszűrt víz miatt eltömődhet, így az élettartama csökken. Tehát, ha már 30–50 ppm-et mérsz, akkor cserélj előszűrőt. Ha kicserélted az előszűrőt, mérj egyet. Ha visszaesik az érték 15 alá, akkor a membránnal minden rendben van. Ha maradt a magas PPM értéked, vagy nagyon csekély mértékben csökkent, akkor a membránt is cserélned kell.

RO szűrő előszűrő betét

RO szűrő öblítése

 

Ha nagyon kemény otthon a csapvized, ami 20 nk° feletti, akkor az öblítést érdemes minden használat után vagy előtt megtenned. Ha 14–18 nk°, akkor hetente egyszer érdemes elvégezni, ha 14 nk° alatt van, akkor 2–3 hetente. Az öblítés ideje 10–15 perc legyen. Vannak olyan RO szűrők, amihez van egy csap, amelyet elzárva lezárja a membránhoz jutó vizet, és át tudod öblíteni az előszűrőket, hogy a hálózati vizet ráengeded. Ha erre nincs lehetőség, akkor vedd le az előszűrőből a membránházba vezető csövet, és úgy öblítsd át. 

FONTOS! Első üzembe helyezéskor is végezd el az átöblítést!

 

Az RO szűrő beszerelése

 

Általánosságban a szűrők dobozában megtalálsz minden olyan alkatrészt, amely a vízrendszerbe való bekötésre alkalmas. Így akár fix bekötésben is tudod használni.

 

Sokaknak viszont ez nem megfelelő, mert vagy nem alakíthatják át a vízrendszert, vagy ők maguk nem szeretnének megbontani semmit. 
Minden RO szűrőt csatlakoztatni tudsz a zuhanyrózsa helyére, így nem kell fixen bekötni. Az én szettemhez egy záró kupakot kellett vennem az idomhoz, amelybe a csap is beszerelhető. Így tökéletesen köthető a zuhanyrózsa helyére.


A videóban azt láthatod, hogy milyen kupakot tettem az idomra, az idomba, hogy kötöd be a csapot, és a videó végén mutatom, hogy melyik menetes fele megy a zuhanyrózsa helyére!

 
 

Hogyan alakítsd át az RO szűrőd a könnyed használathoz?

 

Ha nem szeretnéd beépíteni az RO szűrődet, és nincsenek ellátva csapokkal, érdemes aprócska átalakítást alkalmazni. Ne gondolj nagy és költséges dolgokra, viszont az átalakítás megkönnyítheti a használatot.

RO szűrő átalakítása
RO szűrő csapok és idomok

Csapok szerepe

 

Mivel nem szeretnéd beépíteni az RO szűrőt, így két dologra figyelned kell. 

  1. A szűrő nem száradhat ki, ezért a szűrőházban mindig víznek kell lennie.
  2. Mivel a szűrőházban víz van, amikor elteszed az RO szűrőt, kifolyhat a víz.

Fokozottan oda kell figyelni, hogy a szűrőházban mindig legyen víz. Ha csapokat szerelsz fel, akkor a víz kifolyását elkerülheted, nem áztatod el a tároló helyét, és a szűrők sem tudnak kiszáradni. Erre a lezárásra 4 csap szolgál (zöld, sárga, kék, fekete).

 

A csapok nem csak arra szolgálnak, hogy lezárják a szűrőházat, hanem a rendszeres karbantartások elvégzésében is segítséget nyújtanak. Az RO szűrőket át kell öblíteni, hogy megszabaduljon a szűrőház a szennyeződésektől, és a mikronos szűrő élettartamát meghosszabbíthasd. Karbantartásról részletesebb leírást ebben a cikkben megtalálod.

 

Ahhoz, hogy könnyebben átmoshasd a rendszert, szükséged lesz egy Y elosztóra (piros karika). Az Y elosztó egyik szára egy csappal végződő csőre megy (sárga), a másik ága pedig az eredetileg az áramláscsökkentőhöz. Az áramláscsökkentőnél ismét van egy csap (szürke).

Így, ha elzárod a szürke, kék karikával jelölt csapokat, és kinyitod a sárga karikával jelölt csapot, az áramláscsökkentő nem tud nyomást teremteni a szűrőházban, így a beáramló víz gyorsan átfolyik. Az átfolyásnak köszönhetően pedig az áramlás kihajtja a szennyeződéseket. A sárga csapot elzárva, a kéket és a szürkét megnyitva ismét használhatod az RO szűrődet.

 

Amit pluszban vásároltam az RO szűrőhöz:

 

  • 3 db csap
  • 1 db Y elosztó
  • 1 db fém zárókupak, amely segítségével a zuhanyra csatlakoztatott T idom egyik felét lezárom
  • 0,5 m cső
 

Mit kell tenni az RO készülékből származó vízzel?

 

Ezt a vizet kezelés nélkül, közvetlenül az akvárium teljes feltöltéséhez és hosszútávú üzemeltetéséhez NEM használhatod. A RO víz egy nagyon lágy víz, amely káros az élővilágra nézve!

Először is az RO víz pH-ja jóval 6 pH alatt lesz, amely nem jó a baktériumok számára sem. Első körben így a szűrőbaktériumoknak ad egy nagy pofont. Az állatoknak, növényeknek is szükségük van az ásványi anyagokra.

A garnélák esetében az új külső váz növesztésében nagy szerepe van, mert időről időre vedlenek. Az új páncél kialakításához ásványi anyagra van szükség. A halakat is sokkolja ez a lágy víz, ami ha tartós, el fognak pusztulni.

RO víz kezelése - visszasózás

Ezért a „nyers” RO vizet remineralizációs eljárás alá kell vetni, parasztosan visszasózzuk.

Az RO víz kezelése, visszasózása

 

Kétféle sót vásárolhatsz a piacon. Az egyik a GH Plus, a másik a GH/KH Plus. Az egyikkel csak a GH-t emeled meg, a KH 0 értéken marad, a másikkal a GH–KH értéket is emeled. Ezek a készítmények 2:1 arányúak, tehát ha 8 GH-ra sózod vissza a vizet, az 4 KH lesz! Akárhogy is sózol, a KH „fele” aránya mindig meglesz.

 

GreenAqua GH plus - GH - KH Plus
GreenAqua GH plus - GH - KH Plus

 

Hogyan tudunk dönteni, hogy melyik készítményt használd? GH Plus vagy GH/KH Plus?

 

Ez nagyon sok tényezős, és az akváriumon múlik. Vannak olyan tárgyak, amelyek emelik a KH értéket, ilyen például a Seiryu kő, amely egy csodálatosan szép dekorációs kő, gyönyörű sziklafalak építhetők belőle, de sajnos azok a szép fehér csíkok a kőben feloldódhatnak, így tudják növelni a KH értéket. Viszont például a láva-, bazaltkövek nincsenek hatással a vízparaméterekre, nem emelik meg a KH értéket.

Seiryu kő - KH emelés
Seiryu kő

Ezért, ha olyan dekor elemeket használsz, ami hatással van a KH értékre (emeli), akkor GH Plus készítményt érdemes venni, mert az oldódás révén kerül KH a vízbe. Ha olyan dekorációd van, amely semmilyen hatással sincs a vízre, akkor a GH/KH Plus-t használd, mivel nincs semmi, amely megemelné a KH-t.

 

Vannak 0 KH-val üzemeltetett akváriumok, de az már nem a kezdő szint. Kezdőként semmi esetre se használj olyan vizet, amelynek a KH tartalma 0. A 0 KH növény pusztuláshoz vezethet, és a KH szint befolyásolja a pH értéket is. Ha magasnyomású CO2-rendszert használsz, akár drasztikus pH ingadozások is lehetnek, mert nincs egy stabilizáló KH puffer.

Mire jó a TDS mérő, és miért érdemes használni?

 

A TDS mérő egy kis digitális eszköz, amely segítségével meg tudjuk mérni a víz vezetőképességét. Tehát a TDS mérő nem ad semmilyen információt sem a GH, sem a KH értékről, és egyéb a vízben oldott anyagokról, hanem csupán a víz vezetőképességét méri, és ezt az értéket ppm-ben kapod meg.
Mivel most RO vízről beszélünk, semmilyen befolyásoló tényező nincs a vízben, így a

 

TDS mérő használata nagyon megkönnyítheti a víz visszasózását.

 

Az első sózás alkalmával állítsd be a neked megfelelő GH–KH értéket, és ezt cseppteszttel tedd meg.

 

Fontos a visszasózáskor a víz hőmérséklete. Mielőtt megkezded a visszasózást és a mérést, a vizet minden esetben melegítsd fel az akvárium víz hőmérsékletére, és csak ezután mérj TDS értéket, ugyanis a víz hőmérséklete kihatással van a vezetőképességre.

 

Ha beállítottad a megfelelő GH–KH értéket, ezt cseppteszttel leellenőrizted, mérd meg TDS mérővel. Kapni fogsz a kijelzőn egy számot. Ezt a számot jegyezd meg. Legközelebbi sózás alkalmával többet nem lesz szükséged a csepptesztekre, csak annyit teszel, hogy addig sózod a vizet, amíg ezt az értéket el nem éred! Ezért hasznos a TDS mérő, mert nem kell állandóan csepptesztelni a sózott vizet, hanem csak a vezetőképességét méred. 

 

TDS - vezetőképesség mérő
TDS mérő

Ha az akváriumban sózol vissza

 

Ha az akváriumban sózol vissza, akkor a RO víz betöltése után várj 15 percet, és azután mérj. Minden akvárium értéke más és más lesz. Ehhez a kapott értékhez kezd meg a sózást. Minden egyes sózás után várj 5–10 percet, hogy rendesen elkeveredjen, és mérj újból. Ismételd addig a folyamatot, ameddig el nem éred a kívánt TDS értéket.

 

Mi van az elpárolgó víz pótlásával? Azt visszasózott vízzel vagy anélkül csináld?

Az akváriumból elpárolgó víz pótlására csak és kizárólag tiszta, sózatlan RO vizet használj. Ennek az az oka, hogy a vízpárolgással a vízben oldott sók NEM TÁVOZNAK. Ha te sózott vizet használsz a párolgás pótlására, a meglévő mellé plusz oldott anyagot viszel be az akvárium vízébe. Ezért csak tiszta, sózatlan RO vizet használj a párolgó víz pótlására.
ÖSSZEGZÉS A vízlágyítás leghatékonyabb, legköltséghatékonyabb módja az akvarizálásban az RO szűrő. Nem teszed ki az akváriumod a vízszolgáltató által biztosított vízminőségnek, így te magad tudod kontrollálni a víz minőséget! Ezért nem érdemes az RO vizet keverni a csapvízzel.
Mit kell beszerezned RO szűrő. Olyat válassz, ami a te akvárium méretednek megfelel. Pl. 70–200 literes akváriumhoz bőven megfelelő egy napi 350 literes kapacitás.
GH–KH növelő. Ezek nélkül soha ne használd tisztán az RO vizet hosszú távon az akváriumban, huzamosabb ideig.
TDS mérő. Ezzel az eszközzel megkönnyítheted az életed, a visszasózást pillanatok alatt el tudod végezni a segítségével.

Akvarizáláson kívül mire használható még az RO víz?

Ideális minden olyan eszközbe, amely kényes a vízkőre. Ilyen lehet a vasaló, kávéfőző, teafőző, párologtató vagy ablakmosó folyadék keverésére az autóba, stb. Mi főzéshez, iváshoz is használjuk. Az ételek íze teljesen más ezzel a vízzel – jó értelemben –, és a kávé és tea is gazdagabb ízekben tőle. Hosszantartó jégkocka is készíthető belőle.
Egészségmegőrzés céljából is használható. Ebben a témában sokat lehet olvasni. Ilyen lehet például:
Segít a diétázóknak az előírt étrend betartásában. Pl. ez a víz nagyon alkalmas a magas vérnyomásban szenvedő betegek kezelésére, akiknek nátriumszegény diétán kell élniük. Nem tartalmaz ásványi anyagokat, így a legtöbb eltávolítandó salakanyagot, méreganyagot tudja felvenni és kiüríteni a szervezetből.



Bármilyen legyen a csapvized, az RO szűrő ugyan úgy közel nullás vizet fog neked előállítani! Fontos azonban megjegyezni, hogyha ilyen rossz minőségű a csapvized, akkor gyakrabban végezd el a szűrő átöblítését. Az előszűrők gyorsabban koszolódhatnak.

Ha a tiszta víz PPM értéke eléri a 30-50-et, akkor érdemes cserélni az előszűrőket. Ez általában 10-12 hónapig tart.

Ha az előszűrőket nem cseréli, a membrán tömődhet a nem előszűrt víz miatt, így az élettartama csökken.

Miután kicserélte az előszűrőt, mérjen egyet. Ha az érték visszaesik 15 alá, akkor a membránnal minden rendben van. Ha a magas PPM érték marad, vagy nagyon csekély mértékben csökken, akkor a membránt is cserélni kell.

Ha otthon a csapvíz keménysége 20 NK feletti, akkor az öblítést érdemes minden használat után vagy előtt megtenni. Ha 14-18 NK, akkor hetente egyszer érdemes elvégezni, ha 14 NK alatt van, akkor 2-3 hetente. Az öblítés ideje 10-15 perc legyen.

Első üzembehelyezéskor is végezze el az átöblítést, legalább 10 percig.

Minden RO szűrőt csatlakoztatni tud a zuhanyrózsa helyére, így nem kell fixen bekötni. Az ehhez szükséges záró kupakot meg kell vásárolni.

Az RO szűrő segítségével teljesen semleges, nagyon lágy vizet állíthatsz elő. Így nem vagy kiszolgáltatva a csapvíz változó minőségének, és pontosan olyan GH–KH paramétereket tudsz visszasózni, amire a halaidnak és növényeidnek szüksége van.

A hagyományos szűrők főként mechanikai szennyeződéseket és klórt kötnek meg, de az oldott sókat nem távolítják el, így a víz keménysége alig változik. Az RO szűrő ezzel szemben akár 95–98%-ban kiszűri az oldott anyagokat, ezért alkalmas valódi vízlágyításra.

Bár a működés során szennyvíz is keletkezik, az RO víz literenkénti ára így is nagyon alacsony. Egy átlagos 1:5 vízhozamú készülékkel 1 liter RO víz kb. 7,5 Ft. Ez töredéke a desztillált víz árának.

Nem. A tiszta RO víz túl lágy és instabil, nincsenek benne ásványi anyagok, amelyek a halak, garnélák és növények számára létfontosságúak. A pH is ingadozóvá válik. Minden esetben vissza kell sózni GH vagy GH/KH készítménnyel.

A GH Plus csak a GH-t emeli, a GH/KH Plus pedig a GH-t és a KH-t is 2:1 arányban. Ha olyan kő van az akváriumban, mint a Seiryu, amely magától emeli a KH-t, akkor GH Plus ajánlott. Ha semmi nem befolyásolja a KH-t, akkor GH/KH Plus a jó választás.

A 0 KH-s víz pH puffere nulla, ezért a pH könnyen lezuhanhat, különösen CO₂ használatnál. Ez halpusztuláshoz, garnélaproblémákhoz és növénypusztuláshoz vezethet. Kezdőknek mindig ajánlott legalább néhány fok KH.

A TDS mérő a víz vezetőképességét mutatja, amely RO víznél nagyon jól korrelál a visszasózott GH–KH értékekkel. Elég egyszer beállítani a kívánt keménységet cseppteszttel, majd megjegyezni a TDS értéket. Legközelebb már csak TDS-t kell mérni.

Általános ajánlás: az előszűrőket 6 havonta, nagyon szennyezett víznél akár 3–4 havonta. A membránt akkor, amikor a tiszta ág PPM értéke tartósan 30–50 fölé emelkedik, és előszűrőcsere után sem javul.

Csakis tiszta, sózatlan RO vízzel. A párolgás során ugyanis csak a víz távozik, az oldott ásványi anyagok a vízben maradnak. Ha sózott vízzel pótolnál, folyamatosan növelnéd a TDS-t és a keménységet.

Igen. Ideális kávéfőzőbe, vasalóba, párologtatóba, ablakmosó folyadékhoz, valamint főzéshez és iváshoz is használható. Előnye, hogy nem vízkövesít és meghosszabbítja az eszközök élettartamát.

A TDS (Total Dissolved Solids) az összes oldott anyag mennyiségét mutatja a vízben, ppm-ben (mg/l). Nem csak a „jó” ásványi anyagokat, hanem minden iont: kalcium, magnézium, nátrium, nitrát, foszfát, nehézfémek stb.

RO szűrőnél a TDS arra jó, hogy lásd, mennyire hatékony a membrán: minél alacsonyabb az érték (jellemzően 5–20 ppm között), annál tisztább vizet kapsz. De a TDS önmagában nem mondja meg, pontosan MIBŐL van ennyi oldott anyag, csak azt, hogy összesen mennyi.

Új membránnál az RO víz TDS értéke általában 5–20 ppm között van, a helyi csapvíz minőségétől függően. Ha azt látod, hogy ugyanazzal a csapvízzel dolgozva a tiszta ág TDS-e folyamatosan emelkedik (30–40 ppm fölé), akkor az előszűrők vagy a membrán fáradnak.

Első lépésben az előszűrőket cseréld. Ha ezután sem esik vissza a TDS kb. 15 ppm alá, akkor membráncserére van szükség, mert már túl sok oldott anyagot enged át.

Mert a TDS csak azt mutatja, hogy mennyi oldott anyag van ÖSSZESEN a vízben, de azt nem, hogy ezek milyen arányban vannak jelen. A keménységet (GH, KH) elsősorban a kalcium és a magnézium sói adják, a TDS viszont beleszámolja a nátriumot, káliumot, nitrátot, foszfátot, nehézfémeket, akár még a vízkezelő maradékát is.

Lehet két olyan víz is, amelyben ugyanannyi a TDS, de az egyik nagyon kemény, a másik meg lágy. GH/KH értéket mindig csepp teszttel mérj, a TDS-t pedig csak kiegészítő kontrollnak használd.

Átlagos magyar csapvíznél a TDS általában 200–600 ppm között van, vízszolgáltatótól függően. Ezzel szemben egy jól működő RO szűrő 5–20 ppm közötti vizet ad. Ez óriási különbség: az RO vízben gyakorlatilag alig marad oldott anyag.

Ez azért fontos akváriumban, mert RO vízből indulva te döntöd el, milyen GH, KH és tápanyag-szintet állítasz be visszasózással. Nem a szolgáltató, nem a kútvized minősége diktál, hanem te. Így stabilabb, kontrolláltabb környezetet adsz a halaknak és növényeknek.

Röviden: nem igazán. A bolti desztillált és ioncserélt vizek minősége nagyon változó, nem tudod, pontosan milyen TDS-sel dolgozol, és hosszú távon drágák is. Litere többszörösébe kerül az RO-val saját magad által előállított víznek.

Az RO szűrőnél stabil, kiszámítható minőséget kapsz, olcsón. Ha komolyan gondolod az akvarisztikát, akkor egy normális RO szűrő hosszú távon olcsóbb és biztonságosabb megoldás, mint a folyamatos desztvíz-vásárlás.

Az RO szűrő „szennyvíz” ága valójában nem klasszikus értelemben vett szennyvíz, csak nagyon kemény víz: a membrán által kidobott, koncentrált oldott anyag tartalmú víz.

Leengedni a lefolyóba a legegyszerűbb, de kerti locsolásra, kinti növények öntözésére, felmosáshoz még nyugodtan felhasználhatod. Akváriumba viszont semmiképp ne tedd vissza, mert pont azokat az anyagokat koncentrálja, amiket el akarsz kerülni.

Alap RO rendszereknél a tipikus arány 1:3–1:4 (1 rész tiszta víz, 3–4 rész szennyvíz). Nyomásfokozóval és megfelelő áramláskorlátozóval ez 1:2 környékére javítható, anélkül hogy kinyírnád a membránt.

A túl kicsi szennyvíz-arány (pl. 1:1 alatt) hosszú távon membrán-eltömődéshez, gyors elhasználódáshoz és romló TDS-hez vezethet. Ezért inkább legyen kicsit több a szennyvíz, de stabilan alacsony TDS-t kapj, és sokáig éljen a membrán.

Az RO vízben nincs klór és klóramin, ezért nem kell pihentetni olyan értelemben, mint a csapvizet. A frissen készített RO vizet azonnal visszasózhatod, felmelegítheted és használhatod akvárium feltöltéshez vagy vízcseréhez.

Arra figyelj, hogy már a visszasózott vizet melegítsd az akvárium hőmérsékletére, és így mérd a TDS-t, mert a hőmérséklet befolyásolja a vezetőképességet.

Ha tiszta, zárt kannában tartod, hűvösebben és fénytől védve, akkor az előkészített RO víz néhány hétig gond nélkül eltartható. Idővel egy kis por, biofilm így is rákerülhet, de ez akváriumi felhasználásnál általában nem probléma.

Ha nagyon sokáig áll (1–2 hónap), érdemes a használat előtt röviden átkeverni, és TDS-t mérni. Ha bizonytalan vagy, inkább készíts friss RO vizet – maga a szűrés olcsóbb, mint egy komolyabb algaprobléma vagy halpusztulás.

A legtöbb kézi TDS mérő gyárilag kalibrált, de idővel elcsúszhat. A legegyszerűbb ellenőrzés, ha RO víznél és csapvíznél is mérsz: a csapvíz mindig többszáz ppm körüli, az RO pedig jó esetben 5–20 ppm. Ha a kettő között nincs nagy különbség, vagy irreális értékeket látsz, érdemes kalibráló folyadékot beszerezni.

Ha komolyabban használod, időnként kalibráló oldattal (pl. 342 ppm) tudod beállítani a műszert, hogy pontosan mutassa az értékeket.

Visszasózáskor mindig várj egy kicsit, amíg a só teljesen feloldódik és egyenletesen elkeveredik. Friss keverésnél 5–10 perc elegendő, ha közben megkevered vagy átforgatod a vizet.

Utána mérj TDS-t, és ha kell, lépésenként pótold a sót. Mindig jobb több lépésben, óvatosan emelni a TDS-t, mint egyszerre túlsózni a vizet, amit aztán hígítani kell.

Az RO membrán felületén folyamatosan lerakódnak az oldott anyagok. Ha nem öblíted rendszeresen, ezek eltömítik a pórusokat, csökken a vízhozam és romlik a tisztító hatás – azaz emelkedni fog a tiszta ág TDS értéke.

Az átöblítésnél a szennyvíz ágon megkerülöd az áramláskorlátozót, nagy áramlással „lekaparod” a membránról a lerakódásokat. Ezzel meghosszabbítod a membrán élettartamát, és alacsonyabban tarthatod a TDS-t.

Elsőre logikusnak tűnik: „fele csapvíz, fele RO, akkor majd közepes keménységet kapok”. A gond az, hogy a csapvíz összetétele folyamatosan változhat, és nem csak keménységet viszel be vele, hanem minden mást is: nitrátot, foszfátot, nehézfémeket, esetleges szennyezőket.

Visszasózásnál viszont tiszta, jól ismert összetételű sókeverékkel dolgozol, stabil 2:1 GH:KH aránnyal, és pontosan tudod, mit raksz a vízbe. Ezért halak és növények szempontjából sokkal biztonságosabb az RO + visszasózás, mint az RO + csapvíz kevergetése.

A TDS mérő valójában a víz vezetőképességét méri, amit utána ppm-be számol át. A vezetőképesség pedig erősen függ a hőmérséklettől: melegebb víz jobban vezet, így magasabb értéket mutat, hidegebb víz pedig alacsonyabbat.

Ezért visszasózáskor mindig azon a hőmérsékleten mérj TDS-t, amin az akvárium is működik (pl. 24–26 °C körül). Ha hidegen sózol és hidegen mérsz, majd a víz felmelegszik, a TDS-ed el fog kúszni felfelé.

Érdemes egy egyszerű rutint kialakítani:

  1. Mérd meg az akvárium vizének TDS értékét vízcsere előtt. Így látod, mennyire „tele” van a víz oldott anyagokkal.
  2. Mérd meg a frissen készített RO víz TDS-ét, hogy ellenőrizd az RO szűrő állapotát.
  3. Visszasózás után mérj TDS-t a kannában, és állítsd be a kívánt értéket (amit korábban GH/KH tesztekkel kalibráltál).
  4. Vízcsere után időnként ismét ellenőrizd az akvárium TDS-ét, így látni fogod, hogyan halmozódnak a tápanyagok két vízcsere között.

Ha ezt a rutint tartod, a TDS mérő nagyon jó visszajelzést ad a vízminőségről és a karbantartási szokásaidról.