Barion Pixel
1

KÉNYELMES, GYORS ÉS PONTOS HÁZHOZSZÁLLÍTÁS!

Termékek

PROFESSZIONÁLIS MANIKŰR TERMÉKEK

Termékek

Amikor akváriumi növényeket vásárolsz legyen szó igényesebb vagy kezdőknek szánt akváriumi növényekről, két típust különböztetünk meg. Laboratóriumi steril növények, és minden más. A laboratóriumi steril növények egy zselés, tápanyagokban gazdag „talajban” nevelkednek, és csomagolásukkor is steril körülményeket biztosítanak. Ezek a növények csiga, alga és baktériumoktól mentes állapotban kerülnek hozzád.

Zselés akváriumi növények

Ha csak ilyen növényekből vásárolsz az akváriumodba, garantáltan, csiga- és baktériummentes lesz. Itt semmi más teendőd nincs, ültetés előtt csak a zselét óvatosan mosd le langyos csapvízben, és szétszedve egy csipesszel ültetheted is. Értelemszerűen ezek a növények a szaporításuk és a steril eljárás miatt drágábbak az átlag kosaras növényeknél.

Kosaras akváriumi növények fertőtlenítése

A másik csoportba olyan növények tartoznak, amelyek nem sterilek. Ezek lehetnek gyűrűs, kosaras, előre csomagolt vagy dobozos növények.
Sajnos a kezdő akvaristák, de még a rutinosabbak is elkövetik azt a hibát, hogy ezeket a növényeket nem karanténozzák, nem fertőtlenítik. 

Ezután jön a rengeteg poszt, hogy tele lett az akvárium csigával, planáriafertőzött lett, vagy más férgek kerültek be, mint pl. a pióca.
Nem csak élősködőket, de akár algákat is becipelhetsz az akváriumodba, még akkor is, ha nem valamely más akvaristától kaptad a növényt, hanem akvarisztikai boltban vásároltad.

 

Te ne kövess el ilyen hibákat,
légy előrelátó, türelmes, és
kezeld a megvásárolt akváriumi növényeid.

 

A növényeket az akváriumodba helyezés előtt karanténba kell helyezni és sterilizálni is érdemes, függetlenül attól, hogy mennyire jó hírű a beszerzési forrásod.
Az akváriumi növény karanténozás és fertőtlenítés nagyon fontos, hogy elkerüld a káros növényvédő szerek, paraziták, algák és kórokozók bejutását az akváriumodba.

 

Miért karanténozd és fertőtlenítsd az akváriumi növényeket vásárlás után?

 

1. Csigafertőzés

 

Őszintén szólva ez a leggyakoribb oka a növények karanténozására és fertőtlenítésére: a csigák. Az akváriumi csigák gyakran stoppolnak a vízinövényeken, és hidd el, a te akváriumodban is jól fogják érezni magukat, ha nem figyelsz rá. Általában a hólyagcsigák (Physa acuta), a tavi csigák (Lymnaea stagnalis) és a maláj trombitacsigák (Melanoides tuberculata) azok, amelyek megjelenésére számíthatsz. Lehet, nem is magát a csigát hurcolod be, hanem a petéit. Így hiába is mostad le a növényt, a peték ott maradnak a levelek alján.

Akváriumi csiga
2. Paraziták és ragadozók

 

Ragadozó pl. lehet a szitakötő lárva, és hidd el, nem szeretnél vele találkozni az akváriumodban. A szitakötő lárva egy igazi ragadozó, egy nagyobb példány simán leírtja a 3-4 cm-es halaidat, és a garnélaállományod sem ússza meg a pusztítást. A lárva fajtától függően évekig fejlődik a vízben, tehát bármikor előkerülhet, és nagy pusztítást tud végezni. Nézd végig a videót, ajánlott rész 04:15-től.

 

Planária

Lapos, fehéres férgek, két sötétebb szemfolt figyelhető meg rajtuk. A planáriáknak több faja is létezik, ezek mérete pár millimétertől 1-2 centiig terjed. Húsevők, viszont a halainkra nem jelentenek veszélyt, a kisebb garnélákat viszont simán levadásszák.

 

Általában az akvárium talajában élnek, de ha túlszaporodik, az akvárium üvegén is megjelenhetnek, a vízben evickélve is láthatod őket.

 

Planária az akváriumban

Nem egyszerű megszabadulni tőlük, van, hogy az akvárium újraindítása sem nyújt megoldást. Van pár halfaj, amely előszeretettel fogyasztja a planáriát, ilyen pl. a paradicsomhal, a szumátrai díszmárna vagy a törpe gömbhal. De mielőtt rohannál halat venni, nézd meg, hogy a te élővilágodba, akváriumméretbe alkalmas-e a tartásuk. További irtásuk a nem túl hatékony csapdázás, és nagy hatékonysággal működő különböző vegyszerek használata. Viszont mérlegeld, hogy vegyszert, mérgeket teszel az akváriumba, így légy óvatos és körültekintő.

 

 

 

 

Piócák

Ha nagy a csigaszaporulatod, a piócák gyorsan elintézik, ez még lehet pozitívum is :-). Ez akkor nagyon kellemetlen, ha van pár drágább csigád is. Szívják a halak vérét, sebeket hagynak a testükön, ami könnyen elfertőződhet, így halveszteséged is lehet. 

A kiirtásuk nagyon nehéz, akinek már volt, úgy fertőtleníti a növényeket, mint a kisangyal, hogy többé ne kelljen megküzdeni velük.

Az általános féregírtók hatástalanok ellenük, így olyan készítményeket keress, amelyek Trichlorfon- vagy fenbendazol-tartalmúak. De ezek a szerek sem minden esetben hatásosak.
pióca akvárium

 

 

 

3. Növényvédő szerek

 

A növényeket kezelhetik növényvédő szerekkel, pl. a paraziták ellen. A növényeknek ezek a szerek nem ártanak, ha nagyobb dózisban adagolják, viszont az élővilágra kihathatnak. Ezért, ha karanténozás nélkül beteszed a növényt, az a kényesebb halakra nézve akár halálos is lehet. Ritkán áll fent ilyen eset, de benne lehet a pakliban.

Növényvédő szerek

 

4. Algák, gombák és egyéb betegségek

 

Erről rengeteget olvashatsz a közösségi médiában. A pont megnevezése magáért beszél. Ha ezt a témát kinyitnám, soha nem érnénk oda, hogy is fertőtlenítsd az akváriumi növényeket. Igen, a növényekkel algákat, gombákat és egyéb betegségeket is behurcolhatsz, ha nem karanténozol, és nem fertőtleníted a növényeket. Algákról bővebben itt olvashatsz.

Akváriumi növények alga

 

 

 

Akváriumi növények karanténozása és fertőtlenítése lépésről lépésre

 

Kezdő akvaristáknál rengetegszer látom, hogy kosarastól, kőzetgyapotostól teszik bele az akváriumba a megvásárolt növényt. A fentieket figyelembe véve elég merész húzás, főleg úgy, hogy tovább súlyosbítja a helyzetet a kőzetgyapot. A kőzetgyapot finom szálai a halak szervezetébe jutva ártalmasak. Továbbá a gyártása során kötőanyagként fenol-formaldehid gyantát használnak, ami jóval ártalmasabb, mint a kőzetgyapot szálai. Nagyobb hülyeséget nem is tudsz elkövetni, ha úgy rakod bele az akváriumba a növényt, hogy a kőzetgyapotot nem pucolod le maradéktalanul a gyökereiről.

Kosaras akváriumi növény

 

Hogyan kezdd a karanténozást, sterilizálást az akváriumi növényeknél

 

01 Az akváriumi növény előkészítése

 

Távolíts el mindent a növényről, ami nem a növény része: kőzetgyapot, szivacsszerű anyag, zselé, gyűrű, műanyag kötöző, stb. 
A kőzetgyapotot először bontsd le nagyobb darabokban, majd egy villa segítségével szedd ki a gyökérzet közül. Ezután langyos vízben addig mosd és szedegetsd, amíg maradéktalanul el nem távolítottad. 

A nevelő közeget, legyen az szivacs vagy kőzetgyapot, azért kell ennyire alaposan eltávolítani, mert bőven tárolhat magában szennyező anyagokat, vegyszereket, parazitákat. 

Ne aggódj, ha egy-két gyökér megsérül, a növény nem fog elpusztulni. Érdemes a gyökereket is rendezni, így egy ollóval vágd vissza a növény hosszú, benőtt gyökereit körülbelül 1-2 cm-re. A növény egy idő után újra növeszti őket, nem fog elpusztulni. Szedd szét nyugodtan a növényt, nem kell egyben tartanod és elültetned, jobb a növénynek is, ha ültetéskor nem egy csomóban van, hanem külön el van ültetve.
Ellenőrizd le a leveleket. Ha algás, elpusztult vagy beteg, távolítsd el. Keress petéket, csigákat, élősködőket. Ha megtisztítottad, jöhet a karanténozás és/vagy a fertőtlenítés.

 

Az akváriumi növények karanténozása

 

02 Az előkészített növény öblítése

 

Ez lényegében a karanténozás is. Használj erre egy olyan edényt, amibe belefér az összes megvásárolt növény, és te is bele tudsz nyúlni. Töltsd fel vízzel. A vízbe keverj valamilyen vízelőkészítőt. Ez lehet Seachem Prime, Easy Life FFM, Aqualine Liquid Gold, Tetra Crusta AquaSafe, stb. Ezek az anyagok eltávolítják a klórt és klóraminokat, megkötik a nehézfémeket, semlegesítik a nitriteket, ammóniát, stb. Hagyd 5 napig ázni.
Ez idő alatt látni fogod, ha valamilyen élőlény lenne a növényeken.

Sokan vannak, akik itt megállnak – ez lenne a karanténozás –, és nem használnak fertőtlenítőket, viszont ebben az esetben legalább 5 napig karanténozzák a növényeket, naponta cserélik a vizet, és vízelőkészítőznek újra. (Én a karanténozás 5 napja alatt biztos csinálnék egy Neomagnol tablettás és timsós kezelést is.)

Ha ennél nagyobb biztonságban akarod tudni az akváriumod, akkor haladj tovább a fertőtlenítési folyamattal, és válassz egyet az alább felsoroltakból is.

Sokan türelmetlenek, szeretik, ha a megvásárolt növény minél gyorsabban bekerülne az akváriumba, ezért valamilyen erősebb vegyszeres fertőtlenítést választanak. Erre írok most neked pár lehetőséget. Viszont minden esetben olvass utána a növénynek, mert az alábbiakban felsorolt módszerek akár árthatnak is a növényeknek. Tudnod kell, hogy a növényfertőtlenítés sem minden esetben ad 100%-os védelmet.

 

Az akváriumi növények fertőtlenítése, sterilizálása

 

Sterilizálás fehérítővel
A fehérítők erős és hatékony fertőtlenítőszerek. A fehérítő denaturálja a fehérjéket a mikroorganizmusokban, ezért hatékonyan elpusztítja a baktériumokat, parazitákat, algákat, gombákat és vírusokat. A háztartási fehérítő gyorsan és hatékonyan működik, és széles körben megvásárolható. A hígított fehérítő ajánlott az akváriumi növények, anyagok és berendezések fertőtlenítésére is.

Fehérítő használati javaslat növények fertőtlenítésére

Készíts két oldatot, két különböző edénybe.

1. Válassz olyan fehérítőt (pl. Clorox, hipó – nátrium-hipoklorit), amely nem tartalmaz további adalékanyagokat, illatosítót, színezéket, stb. A fehérítőt 19:1 hígítási arányban alkalmazd: 19 rész víz, 1 rész fehérítő. A víz hőmérséklete szobahőmérsékletű legyen.

2. A másik oldat egy vízelőkészítős öblítő fürdő lesz.

Tedd bele a növényeket a fehérítős oldatba úgy, hogy teljesen ellepje a növényt, majd hagyd állni benne 1-2 percig. Minden esetben védd a saját bőröd is, így a növények behelyezésekor és kivételekor is használj kesztyűt.

Ha letelt a 2 perc, öblítsd le csapvízzel, majd helyezd bele a vízelőkészítős oldatba, és hagyd pár órát ázni. Ezután mosd le csapvízzel, és egy friss vízelőkészítős oldatba ismét merítsd meg.
Ezután már lehet a növényt ültetni.

Hypo - akváriumi növények fertőtlenítése

 

 

Biztonsági intézkedések!
Kerüld a fehérítő más vegyszerekkel való keverését. A fehérítőt csak sima vízzel szabad hígítani. Használj kesztyűt, és ne jusson a fehérítős oldat a bőrödre vagy a szemedbe.
Ne használd a fehérítőt 10%-nál nagyobb koncentrációban. Az áztatási idő soha ne haladja meg a 2 percet, érzékeny növényeknél én 15-20 másodpercre csökkentem.
A legtöbb akváriumi növény kezelhető ezzel a megoldással: Vallisneria, Hygrophila, Cryptocoryne, Bacopa, Ludwigia, jávai moha, Hydrocotyle, Hemianthus callitrichoides, Alternanthera. A 100%-os vízinövények nem mindig tolerálják ezt a fajta kezelést! Ilyen a Cabomba, Myriophyllum, Ceratophyllum, Egeria vagy egyes mohák.
Legyél körültekintő, inkább kérdezz tapasztaltakat is, mert a növényed akár el is pusztulhat.

 

 

Sterilizálás kálium-permanganáttal
A kálium-permanganát egy erős oxidálószer, fertőtlenítő tulajdonságokkal. Vízfertőtlenítőként és lágyítóként használták.

A kálium-permanganát segít eltávolítani a szerves lerakódásokat, elpusztítja a parazitákat, algákat, baktériumokat és gombákat. A kálium-permanganát fény hatására veszít hatásosságából, ezért minden oldatot tarts távol a közvetlen fénytől.

Kálium-permanganát használati javaslat növények fertőtlenítésére

Mint a fentiekben is olvastad, tisztítsd meg a növényt minden szennyeződéstől.
Ha a kálium-permanganát kristályos, akkor adj 1 liter szobahőmérsékletű vízhez 4 mg kálium-permanganátot. Egy sötétlila/rózsaszínű oldatot fogsz kapni.

Ha folyékony formában vásárolod meg, akkor mindössze annyit kell tenned, hogy néhány cseppet adsz egy liter vízhez. A növényeket helyezd bele az oldatba, és hagyd 10-15 percig ázni. Ezt az időt kitolhatod maximum 30 percre.
A 10-15 perc letelte után bő vízzel öblítsd le, majd egy második, vízelőkészítős oldatba hagyd ázni 1-2 órát!

Kálium-permanganát - akváriumi növények fertőtlenítése

 

Figyelmeztetés: A kálium-permanganát még kis mennyiségben is káros a garnélák számára! Ezért, ha garnélák is vannak az akváriumodban, érdemes a növényeket minimum 1 napig hagyni ázni a vízelőkészítős vízben.

 

Sterilizálás hidrogén-peroxiddal
A hidrogén-peroxidot általában oxidálószerként, fehérítőszerként és antiszeptikus (fertőtlenítő) szerként használják. Gyógyszertárban kapható 3%-os oldatként (csak a folyékony formáját használd az akváriumban).

A hidrogén-peroxidot algaölőként, parazitaölőként is használják, közvetlenül az akváriumban, területi kezelésekre. Fontos tudnod, hogy a hidrogén-peroxid a vékonyabb, szálas növényeket megégetheti, ilyen pl. a mohák. Moha esetében a hidrogén-peroxid nem használható.

Hidrogén-peroxid használati javaslat növények fertőtlenítésére

Mint a fentiekben is olvastad, tisztítsd meg a növényt minden szennyeződéstől.
1 liter vízhez keverj 1 ml 3%-os hidrogén-peroxidot.

Áztasd a növényeket az oldatba 5 percig. Ne lépd túl az 5 percet, hogy elkerüld a levelek elszíneződését, megégését. Kezelés után helyezd a növényt vízelőkészítős vízbe 1 órára, majd mehet az akváriumba.

Hidrogén peroxid - akváriumi növények fertőtlenítése

 

 

Figyelmeztetés: Fontos tudnod, hogy a hidrogén-peroxid a vékonyabb, szálas növényeket megégetheti, ilyen pl. a mohák. Moha esetében a hidrogén-peroxid nem használható.

 

Fertőtlenítés timsóval

Timsó (alumínium-szulfát). A timsó a legenyhébb sterilizációs módszer. Bár ez a módszer leginkább a csigák eltüntetésében segít, nem igazán hatékony a paraziták és baktériumok ellen.

Timsó használati javaslat növények fertőtlenítésére

Timsó esetében tényleges fertőtlenítésről nem nagyon beszélhetünk, de ha a csigákat fertőzésnek tekintjük, akkor arra egy kiváló módszer.

1 liter szobahőmérsékletű vízhez adj 3-4 evőkanál timsót. Áztasd a növényeket az oldatban 3-4 órán keresztül. Kezelés után vízelőkészítős vízben áztasd 1 órát, és ültetheted is a növényeket.

Timsó - akváriumi növények fertőtlenítése

 

 

Fertőtlenítés Neomagnollal

Gyógyszertárban kapható tabletta formájában. Hatóanyaga a klóramin-szeszkvihidrát. Elsősorban ivóvíz fertőtlenítésére használják, de a felhasználási területe egy háztartásban szinte határtalan. Legyen szó evőeszközökről, gyümölcsök fertőtlenítéséről, kézfertőtlenítésről. 

Az akvarisztikában növények, halak és akváriumok fertőtlenítésére is használják, mivel minden baktériumot elpusztít. Ha akváriumban használod, körültekintőnek kell lenned, mert a kezelés a nitrifikációs folyamatban résztvevő baktériumokat is elpusztítja, továbbá a csigák sem nagyon tolerálják. Így, ha halbetegségre (pl. darakór) használod, érdemes karanténakváriumban elvégezni a kezelést.

Növények fertőtlenítésére az alábbi módon használhatod.

Mint ahogy a fentiekben is olvastad, mindig tisztítsd meg a növényt a szennyeződésektől.
5 liter vízhez adj 2 db Neomagnol tablettát. Áztasd a növényeket 20-30 percet, maximum 1 órát.
Mivel a hatóanyag itt is a klór, ezért áztatás után vízelőkészítős vízben áztasd 2-3 órát a növényeket, de az lenne a legjobb, ha hagynád 1 napig. Ezután ültethető!
A Neomagnol tablettát akváriumi berendezések fertőtlenítésére is használhatod, legyenek gyökerek, kövek, eszközök. Ebben az esetben 5 liter vízhez használj 3-4 tablettát.

Neomagnol tabletta

 

Ha halak betegségeit akarod kezelni vele, akkor karanténakváriumban végezd a kezelést 1 tabletta / 100 liter víz arányban. 3 nap után érdemes megismételni, mert elveszíti a hatásosságát a klór lebomlása miatt. Betegségek kezelésére saját felelősségre adagold.

 

Fontos! Minden vegyszer esetében – legyen az fehérítő, kálium-permanganát, hidrogén-peroxid – ne feledkezz meg a biztonságról, és ne kerüljön közvetlenül a bőrödre vagy a szemedbe.

 

 

Összefoglalva

A növényi karantén és ezzel együtt a fertőtlenítés elengedhetetlen. Ha nem tisztítod meg megfelelően a növényeket, nem végzel fertőtlenítést, akár az akváriumi élővilágod is veszélyeztetheted.
Válaszd ki a neked tetsző módszert a felsoroltak közül, nézz utána, hogy az általad vásárolt növényt esetleg milyen módszerrel fertőtlenítheted, mert akár a növény pusztulásához is vezethet. Dönts körültekintően és felelősen.


 

 

 



A laboratóriumi, zselés közegben nevelt akváriumi növényeket steril körülmények között szaporítják, ezért csigáktól, algáktól, baktériumoktól és parazitáktól mentes állapotban kerülnek a vásárlóhoz. A hagyományos gyűrűs, kosaras vagy dobozos növények ezzel szemben nem sterilek, természetes vízből, medencékből származnak, így csigák, peték, férgek, algák és kórokozók is utazhatnak rajtuk.

A zselés, steril növényeknél általában nincs szükség klasszikus karanténra, mert csiga- és baktériummentesen érkeznek. Ilyenkor elég a zselét langyos csapvíz alatt óvatosan lemosni, a növényt szétosztani kisebb tövek­re, majd ültetni. A karantén elsősorban a nem steril, kosaras vagy gyűrűs növényeknél kötelező, ezeknél sokkal nagyobb a „potyautasok” kockázata.

A nem steril növényekkel könnyen kerülhetnek az akváriumba csigák, csigapeték, planáriák, szitakötő lárvák, piócák, algák, gombák vagy akár növényvédőszer maradványok. Ha a növényt karantén nélkül közvetlenül a medencébe tesszük, ezek a „vendégek” gyorsan elszaporodhatnak, kárt tehetnek a halakban, garnélákban, csigákban, és hosszú távon az egész rendszer stabilitását veszélyeztethetik.

A kis hólyagcsigák, tavi csigák vagy maláj trombitacsigák gyakran a növények levelein, szárain, illetve a rajtuk lévő petecsomókban utaznak. Ha ellenőrizetlenül bekerülnek az akváriumba, gyorsan túlszaporodhatnak, elcsúfítják a látványt, plusz terhelik a biológiai rendszert. Egyes helyzetekben előnyösek lehetnek, de ha nem tudatosan telepítjük be őket, inkább kellemetlen meglepetést jelentenek, ezért a karantén és fertőtlenítés elsődleges célja, hogy megelőzzük a csigainváziót.

A planáriák lapos, többnyire fehéres, néhány millimétertől akár 1–2 centiméterig terjedő méretű férgek, jellegzetes, két sötétebb szemfolttal. Húsevők, a halakra általában nem veszélyesek, viszont a kisebb garnélákat levadásszák. A talajban élnek, de túlszaporodva az üvegen és a vízben is láthatóvá válnak. Kiirtásuk nehéz, gyakran vegyszeres kezelésre vagy speciális halakra van szükség, ezért jobb eleve megelőzni a bekerülésüket karanténozással és fertőtlenítéssel.

A szitakötő lárva ragadozó életmódot folytat, és hosszú ideig, akár évekig is fejlődhet vízben. Egy nagyobb példány gond nélkül le tudja vadászni a 3–4 cm-es kistestű halakat, illetve a garnélákat is. Mivel a növényeken „potyautasként” érkezhet, sokszor csak akkor vesszük észre, amikor már több hal eltűnt. A növények alapos átvizsgálása, karanténozása és szükség esetén vegyszeres kezelése ezért kulcsfontosságú.

A piócák szintén utazhatnak a frissen vásárolt növényeken, és az akváriumba kerülve halak vérével, illetve csigákkal táplálkoznak. Csökkenthetik a drágább csigafajok állományát, sebeket hagyhatnak a halakon, amelyek könnyen elfertőződhetnek. Kiirtásuk nagyon nehéz, sok általános féregirtó nem hat rájuk, speciális hatóanyagokra (pl. Trichlorfon, fenbendazol) van szükség, amelyek használata kockázatos. Ezért aki már találkozott velük, a későbbiekben különösen szigorúan fertőtleníti a növényeket.

A termesztés során a növényeket kezelhetik különböző növényvédő szerekkel, amelyek kis mennyiségben a növényeknek nem ártanak, de az akvárium érzékeny lakóira – halakra, garnélákra, csigákra – toxikusak lehetnek. Ha a kezelt növényeket karantén és kiáztatás nélkül tesszük be, a vegyszermaradványok feloldódhatnak a vízben, ami akár hirtelen pusztulást is okozhat. A karanténozás és vízelőkészítős áztatás segít ezeket a kockázatokat csökkenteni.

A kőzetgyapotot sok kosaras növény gyökerei körül használják nevelő közegként, de az akváriumban kifejezetten ártalmas lehet. Finom szálai bekerülve a halak szervezetébe irritációt okozhatnak, ráadásul a gyártás során használt kötőanyag, például fenol-formaldehid gyanta, további kockázatot jelent. Emellett a kőzeg szennyeződéseket, vegyszereket és parazitákat is magában tárolhat. Ezért a gyapotot mindig teljesen el kell távolítani, mielőtt a növény az akváriumba kerül.

Először távolíts el mindent, ami nem a növény része: kőzetgyapot, szivacs, zselé, ólomgyűrű, műanyag kötöző. A kőzetgyapotot nagyobb darabokban húzd le, majd villa segítségével „fésüld ki” a gyökerek közül, végül langyos vízben alaposan mosd át. A túl hosszú gyökereket érdemes 1–2 cm-re visszavágni, amit a növény később újranöveszt. Az elalgásodott, elhalt, beteg leveleket szintén vágd le, és ellenőrizd a tövet csigák, peték, élősködők után.

Az előkészített növényeket egy külön edénybe helyezd, amelyet csapvízzel vagy akváriumvízzel töltesz fel, majd adj hozzá vízelőkészítőt (például Seachem Prime, Easy Life FFM, Aqualine Liquid Gold, Tetra Crusta AquaSafe stb.). Ezek a szerek eltávolítják a klórt és klóramint, megkötik a nehézfémeket, és részben semlegesítik a nitritet, ammóniát. A növényeket legalább 5 napig tartsd ebben a vízben, naponta frissítve az oldatot; ez idő alatt jól láthatóvá válnak az esetlegesen beutazott élőlények.

A karanténozás során a növényeket egy külön edényben, vízelőkészítős vízben áztatjuk több napon át, hogy a rajtuk lévő élőlények, csigák, férgek, lárvák láthatóvá váljanak, és részben ki is pusztuljanak. A vegyszeres fertőtlenítés ennél „agresszívebb” módszer: hígított fehérítővel, kálium-permanganáttal, hidrogén-peroxiddal, timsóval vagy Neomagnollal kezeljük a növényeket, hogy minél több parazitát, algát és kórokozót elpusztítsunk. A legbiztonságosabb megoldás a két eljárás kombinálása, megfelelő óvatossággal.

A fehérítő (nátrium-hipoklorit) erős oxidálószer, amely hatékonyan elpusztítja a baktériumokat, parazitákat, algákat és gombákat. Növényekhez mindig adalékanyag-mentes, illat- és színezékmentes terméket válassz, és erősen hígítsd, például 19 rész víz és 1 rész fehérítő arányban. A növényeket 1–2 percre merítsd az oldatba, majd alapos csapvizes öblítés után vízelőkészítős vízben áztasd őket néhány órán át, mielőtt az akváriumba kerülnének.

A fehérítőt soha ne keverd más vegyszerekkel, különösen savakkal, mert mérgező gázok szabadulhatnak fel. Mindig viselj kesztyűt, és ügyelj rá, hogy az oldat ne kerüljön a bőrre vagy a szembe. Ne használj 10%-nál nagyobb koncentrációt, és az áztatási idő ne haladja meg a 2 percet, érzékeny növényeknél inkább csak 15–20 másodperc legyen. Kétséges esetben mindig kérj tanácsot tapasztalt akvaristáktól, mert egy túl erős kezelés a növény pusztulásához vezethet.

A kálium-permanganát erős oxidálószer, amely segít eltávolítani a szerves lerakódásokat, valamint elpusztítja a paraziták, algák, baktériumok és gombák jelentős részét. Általában halványlila oldatot készítünk belőle, amelyben 10–15, legfeljebb 30 percig áztatjuk a növényeket, majd bő vízzel és vízelőkészítős fürdővel öblítjük őket. Fontos tudni, hogy már kis mennyiségben is káros lehet a garnélákra, ezért garnélás akvárium esetén a kezelt növényeket érdemes legalább egy napig külön, vízelőkészítős vízben áztatni.

A 3%-os gyógyszertári hidrogén-peroxidot enyhébb oxidálószerként lehet használni algák és bizonyos paraziták ellen. Általában 1 liter vízhez 1 ml 3%-os oldatot keverünk, majd a növényeket legfeljebb 5 percig áztatjuk benne. Ezt követően vízelőkészítős vízben kell őket áztatni, mielőtt az akváriumba kerülnek. Vékony szálú, érzékeny növényeknél, különösen moháknál a hidrogén-peroxid könnyen „megégeti” a leveleket, ezért ilyen fajoknál nem javasolt ez a módszer.

A timsó (alumínium-szulfát) a legenyhébb fertőtlenítési módszerek egyike. Főként a csigák és csigapeték elleni védekezésben hatékony, de paraziták és baktériumok ellen jóval gyengébb. Általában 1 liter vízhez 3–4 evőkanál timsót oldunk, majd a növényeket 3–4 órán át áztatjuk benne, ezt követően vízelőkészítős vízben öblítjük és pihentetjük őket. Ha komplexebb fertőzésre gyanakszunk, önmagában a timsó nem biztos, hogy elegendő védelmet ad.

A Neomagnol klórtartalmú fertőtlenítőszer, amelyet ivóvíz, eszközök és felületek fertőtlenítésére is használnak. Növényeknél például 5 liter vízhez 2 tabletta adagolása javasolt, ebben 20–30 percig, legfeljebb 1 óráig áztathatók a tövek. A kezelés után kötelező a hosszabb, vízelőkészítős áztatás, lehetőleg egy teljes napig, hogy a klórmaradványok kioldódjanak. Mivel a szer a hasznos baktériumokat és a csigákat is elpusztítja, akváriumban csak nagy körültekintéssel, lehetőleg külön edényben szabad használni.

A növények karanténozása és fertőtlenítése elsőre időigényesnek és macerásnak tűnhet, de hosszú távon rengeteg problémát előzhetünk meg vele. Csökkentjük a csigainvázió, planária- vagy piócafertőzés, paraziták, algák, gombák és növényvédőszer-maradványok kockázatát, ezáltal megóvjuk a halak, garnélák, csigák egészségét és a biológiai egyensúlyt. Ha körültekintően választunk módszert, és figyelembe vesszük az adott növény érzékenységét, egy kis elővigyázatosság sokkal kevesebb gondot okoz, mint egy teljes akvárium újraindítása.