02 Alapvető biológiai folyamatok
Ahhoz, hogy a vized ne legyen ködös, színes, büdös, ahhoz neked a legapróbb élőlényeket kell nagyon jó kondícióban tartanod. Ezeket az „állatokat” nem is látod, de mégis az akváriumi életet köszönheted nekik: ezek a baktériumok.
Szerves anyagok lebontása – a biológiai szűrés első lépése
A legtöbb leírás a biológiai szűrést azzal kezdi, hogy az ammónia nitritté, majd nitráttá alakul. A valóságban viszont a biológiai szűrés jóval korábban indul, még a nitrifikáció előtt. Az első és legfontosabb folyamat a szerves anyagok lebontása.
Az akváriumban folyamatosan keletkeznek szerves anyagok: haltáp-maradék, halak ürüléke, elhalt levelek, bomló növényi részek. Ezeket először különböző apró élőlények kezdik el bontani (férgek, csigák, mikroorganizmusok), majd a munka oroszlánrészét heterotróf baktériumok végzik el.
Ezek a baktériumok felelősek azért, hogy a víz ne legyen ködös, büdös, sárgás vagy „nyúlós”. Ők végzik el az akvárium „szeméthordását”, és a szerves anyagokat kisebb, egyszerűbb anyagokra bontják, amelyekből aztán ammónia és más nitrogén-vegyületek szabadulnak fel. Csak ezután tudnak belépni a nitrifikáló baktériumok a folyamatba.
A szerves anyagok lebontása sokkal több baktériumot és sokkal nagyobb szűrőfelületet igényel, mint maga a nitrifikáció. A szervesanyag-bontás határozza meg, hogy:
- tiszta vagy ködös lesz-e a víz,
- milyen gyorsan jelenik meg az ammónia és a nitrit,
- mennyire lesz hajlamos az akvárium algásodásra,
- és egyáltalán stabilan el tud-e indulni az egész ökoszisztéma.
Ha a szerves anyagok lebontása nincs rendben, hiába erős a nitrifikáló baktériumkultúrád, a vízminőség romlani fog, és előbb-utóbb ammóniacsúcs, algásodás és halpusztulás jelentkezhet.
Az akváriumban egy önálló ökoszisztéma dolgozik, amely egyensúlyi állapotokra törekszik. A te dolgod az, hogy különböző technikai eszközökkel, és tudással fenntarthasd az egyensúlyt.
Sajnos az egyensúly fenntartása nem is olyan egyszerű, mint gondolnád. Kisebb akváriumoknál 100L alatt akár azzal is megboríthatod, ha csak egyszer egy kicsit túletetsz. Meg kell értened a természetes körforgást, és támogatni azt.
Baktériumok a vízben
Ha már megvan a talaj és vízzel is feltöltötted az akvádat, jó eséllyel elkezd benne kialakulni egy hasznos baktériumkultúra. Ezek a baktériumok fontos szerepet játszanak az akvárium életében és a biológiai szűrésben, a szerves anyagok lebontásában és ásványosodásában.
Az akváriumban folyamatosan keletkeznek lebontandó szerves anyagok. Ezek lehetnek a növényi törmelék, halak ürüléke, haltáp stb. Ezek az anyagok folyamatosan növelik az akváriumod szervesanyag-terhelését.
A baktériumok ezen anyagok lebontásában játszanak szerepet, egyszerűbb alkotóelemekre bontják őket. Ezt hívják nitrifikációnak!
Nagyon-nagyon elnagyolva, ezek a baktériumok bontják le és segítenek az oxidációs folyamatban, hogy a halak szennyezéséből származó ammóniát (NH3), ami rettentően mérgező, nitritté és nitráttá alakítsák.
Nitrosomonas baktériumok minden faja az ammóniát (NH3) használja energiaforrásként a nitritté (NO2) történő átalakítás során. Az ammóniát először amin vegyületté (NH2) alakítják (hidrolizálják), majd nitritté oxidálják. Ezután jönnek a Nitrobacter baktériumok, és a nitriteket energiaforrásként használva nitráttá (NO3) oxidálják. A nitrát is mérgező, de ezt hasznosítják a növények az akváriumban, és nagy mennyiség kell ahhoz, hogy nitrátmérgezést okozzunk! A nitrátot vízcserékkel tudjuk csökkenteni, vagy nagyobb növénymennyiséggel akár teljesen is kivonható a vízből.
Ha nincs jó szűrésed, nagyobb mennyiségű növényed, és szűrőbaktériumaid, akkor az ammónia–nitrit nagyon gyorsan elérheti a mérgező szintet.
Ezért fontos, hogy megfelelő méretű szűrőfelülettel rendelkezz (erről az 5. Akvárium szűrés menüpontban olvashatsz), és olyan talajjal, amely megfelelő szemcsemérettel rendelkezik, úgymond tud szellőzni, hogy kialakulhassanak ott is ezek a baktériumkultúrák. Nagyon figyelni kell a talajra, mert a biológiai szűrésben az akvárium egészségének megőrzésében egy újabb védvonal!
Ha ez nem megfelelő, vagy túleteted, túltelepíted az akváriumot, és a baktériumállományod képtelen lebontani az ammóniát gyorsan, a halálba, betegségekbe kergeted a halaidat.
Ajánlott videók ehhez a témához
Ha szeretnéd a fenti folyamatokat nem csak leírva, hanem gyakorlatban is látni, nézd meg az alábbi videókat a YouTube csatornánkon. Ezekben részletesen bemutatjuk a szerves anyagok lebontását és a baktériumok működését az akváriumban.
Mi is pontosan a biológiai szűrés?
Ebben a videóban részletesen elmagyarázzuk, hogyan működik a biológiai szűrés, mit jelent a szerves anyagok lebontása, és miért a „láthatatlan” baktériumok tartják életben az akváriumot. Nézd meg a videót a YouTube csatornánkon, és iratkozz fel, ha még nem tetted meg.
Nitrifikáció az akváriumban
Ebben a videóban a nitrifikáció folyamatát mutatjuk be: hogyan lesz az ammóniából nitrit, majd nitrát, és miért élet-halál kérdés, hogy megfelelő baktériumkultúrád alakuljon ki. Ha kíváncsi vagy a részletekre, nézd meg a videót a YouTube csatornánkon.
A baktériumok, mindenféle beavatkozás nélkül kialakulnak az akváriumban. Az alapvető biológiai folyamatokhoz szorosan kapcsolódik a biológiai szűrés. Biológiai szűrés nélkül nincs egészséges akvárium. Ha rossz a biológiai szűrésed, a vízminőséged is romlik, így két kimenetel lehetséges, ami felléphet az akváriumban, akár egyszerre is.
Halbetegségek
Minél rosszabb a vízminőséged, minél nagyobb mennyiségben halmozódik az ammónia és a nitrit, annál jobban gyengíted a halak immunrendszerét. A gyenge immunrendszerrel rendelkező halak képtelenek védekezni a halbetegségekkel szemben, így jönnek az általános halbetegségek, mint a hasvízkór, darakór, uszonyrothadás stb. Egy egészséges akváriumban ezek a betegségek akkor ütik fel a fejüket, amikor esetleg már fertőzött halat telepítesz. Van olyan akvarista ismerősöm, aki 15 éve akvarizál, és soha egyszer sem volt az akváriumában beteg hal. Erre a magyarázat nagyon egyszerű: egy egészséges, az akvárium méretének megfelelő biológiai szűréssel rendelkezik.
Az algásodás okai
A rossz biológiai szűrés hatására halmozódik az akváriumban az ammónia. A növények a nitrogént hasznosítják, az ammónia nitrogénvegyület. Az egyszerűbb formák, mint az algák, az ammóniából és a nitritből tudják felvenni a legkönnyebben a nitrogént. Ezért, ha az ammónia kimutatható állapotban van, az algák robbanásszerűen szaporodni kezdenek, ugyanis megadjuk nekik a növekedésükhöz fontos, könnyen felvehető tápanyagot: a nitrogént.
A nitrátban lévő nitrogént is tudja hasznosítani az alga, de csak csekélyebb mértékben, mert több energiára van szüksége a hasznosításhoz, mint ammóniából vagy a nitritből. Így egy jelentősebb „bonyolultabb felépítésű” növény feldolgozza a nitrátból származó nitrogént, és nem marad az algák számára.
Viszont, ha nem kezeled megfelelően, időben, nem ismered fel és nem számolod fel a kiváltó okot, az alga megerősödik, és a nitrátból is képes lesz nagyobb mennyiségű nitrogén felvételére. Ezért az sem jó, ha hagyjuk a nitrátot is nagyobb koncentrációban jelen lenni a vízben, mert a több nitrát több nitrogént jelent, a több nitrogén pedig több algát!
Szaglással is meg tudod állapítani, hogy a vízben van-e halmozott ammónia. Az ammónia büdös! Ha megszagolod a vized, és kellemetlen szaga van, cselekedned kell. Ha már így érintettem az algásodás okait, ha csapvizezel, érdemes megvizsgálnod azt is, hogy a csapvized milyen, és mennyi nitrogénvegyületet tartalmaz. Sajnos sokszor láttam rá példát, hogy a csapvíz nem csak a szikességre, hanem a nitrogénvegyületek koncentrációja miatt használhatatlan, és algabummot okoz!
Ezért javasolják, hogy 2–3 hetet érdemes várni az akvárium elkészülte után, hogy megfelelő mennyiségben legyenek a lebontó baktériumok, de ezt a folyamatot kicsit gyorsíthatjuk is. Nem az időt csökkenthetjük, hanem a baktériumok egészséges számának elérésében nyújthatsz segítséget.
Hidd el, rengeteg gondtól megkíméled magad, ha használsz úgynevezett startert, azaz baktériumkultúrát adagolsz a kezdetekor, és a vízcserék alkalmával. Én erre az AquaLine startert használom (rengeteg jó minőségű terméket találsz ezen kívül is, és van külön száraz formája, amit a talajba lehet keverni), amely segítségével felgyorsíthatod te is a hasznos baktériumok szaporodását.
Egy tévhitet szeretnék itt eloszlatni. Ezek a baktériumok nem a vízben élnek és dolgoznak, hanem a szűrőben és a talajban. Ezért kell nagyon odafigyelni a szűrő megválasztására, de a szűrésről később beszélek.
Most, hogy már átlátod, mire valók a baktériumok, ezért fontos az, hogy az akvárium indítása és a halak telepítése között legalább elteljen 2–3 hét, hogy ezek a baktériumok elszaporodhassanak. Ha túl korán telepíted a halakat, elpusztulhatnak ammónia- vagy nitritmérgezésben. Sajnos ezt a Facebook csoportokban sokszor olvasom, hogy nem értik, miért halnak meg a halak, pedig teljesen egyértelmű a folyamat.
Mi kell a baktériumok egészséges fejlődéséhez?
Ahogy fentebb már írtam, a baktériumok maguktól kialakulnak, de jobb, ha tudod, mik az ideális körülmények, és így összefüggéseiben megérted a nagy egészet, és amikor szűrőt választasz az akváriumodhoz, nem fognak megtéveszteni a gyári adatok vagy a boltos hablatyolása.
A baktériumok fejlődéséhez négy feltételnek kell teljesülnie. Kell nekik tiszta, vegyszermentes nedves környezet, megfelelő hőmérséklet, oxigén és megfelelő pH-érték.
Oxigént több módon juttathatsz a vízbe, ennek a legegyszerűbb módja, ha a szűrőd egy normális áramlást tud létrehozni az akváriumban, és folyamatosan mozog a vízfelszín. Ez bőven tud annyi oxigént beoldani az akvárium vízébe, hogy megfelelő legyen a baktériumok számára is a víz oxigénszintje.
A hőfok is fontos. Hidegebb vízben több az oldott oxigén, melegebb vízben kevesebb. Ezért is van az a jelenség, hogy a Facebookon az algákkal kapcsolatos posztok nyáron megszaporodnak. A szűrőd nyáron vizsgázik le igazán, hogy képes-e a melegebb vízben annyi baktériumot megtartani, amely az akváriumod terheléséhez elegendő! Általában a kezdők pont ezen véreznek el, hogy megveszik a nyúlfarknyi szűrőt, hisznek a gyári ajánlásnak, jön a nyári meleg, és az akvárium pedig felalgásodik, jönnek a halbetegségek és a halállomány pusztulása. Pedig hidd el, a melegebb víz sem lenne akkora probléma, ha a szűrőfelület és az oxigéndús víz rendben lenne. Ha kicsi a szűrőfelületed, nincs megfelelő vízforgatás, garantált a katasztrófa. A baktériumoknak a 24–25 °C a legideálisabb. 24 °C alatt lassabban szaporodnak, 25 °C felett pedig a bomlási folyamat durran be jobban. A hőmérsékletben megjegyezném, hogy a halaid igényeihez állítsd be a víz hőmérsékletét, de ehhez mérten a szűrőfelület nagyságát is át kell gondolnod.
A víz pH-értéke is befolyásoló tényező, és itt is megvannak az anomáliák. Baktériumoknak legjobb a semleges, azaz 7 pH vagy egy kicsivel feletti víz. Viszont az akváriumi növények túlnyomó többsége 6,5–6,8 pH között tudja a legjobban hasznosítani a tápanyagokat. Ezért, ha szeretnéd, hogy az akváriumodban növények is legyenek, érdemes 7 pH alatt tartani a vizet. Viszont ebben az esetben meg kell növelni a szűrőközeg térfogatát, hogy minél több baktérium tudjon megtelepedni és elvégezni a nitrifikáció folyamatát. 7,0 alatti pH-szinteken a Nitrosomonas lassabban fog osztódni, ha nem növeled meg a szűrő térfogatát, az ammónia növekedésére lehet számítani. A Nitrosomonas fejlődése 6,5 pH-nál nagyon lelassul. Minden nitrifikáció megállhat, ha a pH 6,0-ra vagy az alá csökken. A nitrifikáció folyamata nem termel túl sok energiát. Éppen ezért ezek a baktériumok lassan szaporodnak. Míg más baktériumok akár 20 perc alatt megduplázódnak, ezeknek a baktériumoknak a duplázódásához ideális esetben 15–20 óra is eltelik. Ezért fontos, hogy vigyázzunk rájuk, és fontos, hogy az akváriumban lévő pH-szintet is figyelembe véve alakítsuk ki a lakóhelyüket, a szűrőanyagokat. Ha ideális környezetben 15–20 óra szükséges az egyedszám megduplázásához, akkor képzeld el, mennyi időbe telik ez egy alacsonyabb pH esetén.
Apropó növények!
Fentebb írtam, hogy a halak túltelepítése, etetése is növeli az ammónia szintjét. Sajnos a növények is emelik abban az esetben, ha nem egészségesek. Ezért, ha növényeid hiányosak tápanyagban, elsorvadt növények gyökerei vannak a talajban, vagy hullajtják a leveleiket, vagy már a száron bomlanak a levelek, az a bomlás ismét ammóniához vezet. A növények csak akkor tudnak segíteni a vízminőség javításában, ha egészségesek és fejlődnek. A stagnáló növény nem tesz hozzá szinte semmit a jó vízminőséghez.
Ez a cikk az alapvető biológiai folyamatokról szól.
A szűrésről különállóan is írunk,
de most már tudatosodnia kellett benned, hogy mennyire fontos
a megfelelő szűrőválasztás, és mennyi minden befolyásolja a szűrőd méretét, kivitelezését.
Egyszerűen nem veheted félvállról a szűrő jelentőségét, nem hallgathatsz gyári adatokra.
Van még egy védvonalad az akváriumban, még egy tényező, ami felveszi a harcot az ammóniával, és segít a nitrifikációs folyamatban, és ez a talaj. A talaj az, ami a legnagyobb felületet biztosítja a szűrőbaktériumok számára. A jó talaj megválasztása az, amely megmentheti az akváriumod a teljes kipusztulástól az ammónia-többlet miatt, ha egy tartós áramszünet esetén a szűrőből kipusztul a baktériumkultúra, vagy voltál annyira felelőtlen, hogy csapvízben tisztítottad ki a szűrőanyagaidat. A talaj megfelelő választása nagyon fontos. Figyelj a szemcseméretre, legyen porózus, ne tömörödjön le, hogy tudjon friss vizet befogadni.
Összefoglalva az olvasottakat
Az akváriumi ökoszisztéma magától nem lesz egyensúlyban. Folyamatosan be kell avatkoznod, hogy fenntartsd a viszonylagos egyensúlyi állapotot. Ne telepíts túl halakat az akváriumba, szabadítsd meg minden bomló anyagtól, amitől csak lehet, figyelj a megfelelő szűrésre, figyelj a megfelelő talajra, és nagyon vigyázz a nitrifikációban résztvevő baktériumaidra, mert ők azok, akik egészségben tartják az akváriumod, és megalapozzák az akvárium törékeny biológiai folyamatát.
