Furcsának tűnhet, hogy először miért a halakról írunk, hiszen, az az utolsó amit beleteszel az akváriumba azok a halak.
A válasz nagyon egyszerű!
A halaknak készíted el a lakóhelyet, így az akváriumi halak igényeinek megfelelően kell felépítened a saját akváriumodat, és nem úgy kell kezdened, hogy veszel egy akváriumot, és utolsónak választod ki a neked tetsző halakat.
Sajnos kezdők itt rontanak el mindent. Megvesznek minden halat, ami csak megtetszik, és nem számolnak azzal, hogy a halak mennyisége, nagysága mennyire fogja szennyezni a vizet. Láttam már 50L-es akváriumban aranyhalat, vagy olyan halakat, amelyek akár 10 cm-re is megnőnek.
SOHA DE SOHA NE VEGYÉL AKVÁRIUMI HALAKAT, HOGY NEM SZÁMOLTÁL TERHELÉST ÉS NEM NÉZTED MEG MIK AZ IGÉNYEI!
Higgyétek el, az akváriumi halak kiválasztása pofonegyszerű, de időigényes és munkás!
01 Akváriumi halak megismerése kiválasztása
Menj be akár több kereskedésbe, és nézz körül, mik azok a halak amelyek neked tetszenek. Ne vásárolj, csak tanulmányozd az akváriumi halakat.
NE tévesszen meg a kereskedésben az akváriumok mérete, és a benne lévő halak száma. Az akvarisztikai üzletekben, fiatal kicsi halakat látsz, és eladásra szánták őket. Teljesen másképp kell egy ideiglenes tárolóban tartani a halakat, mint a végleges otthonukban ahol évekig tartod őket. Számolnod kell azzal, hogy a kiszemelt halacska amely pici és aranyos akár 30cm-es nagyságra is megnőhet.
Ajánlott videók a halválasztás első lépéseihez
Ha szeretnéd mindezt látni is gyakorlatban, nézd meg az alábbi videókat a YouTube csatornánkon. Ezekben részletesen elmagyarázzuk, hogyan indulj el a halak kiválasztásában, mire figyelj az első hetekben, és miért nem szabad kapkodni a vásárlással.
Az akváriumi halak kiválasztása – videós formában
Ebben a videóban végigvesszük, hogyan tervezd meg a lakókat az akváriumodba, milyen szempontok alapján válaszd ki a halakat, és hogyan kerüld el a tipikus kezdőhibákat. Nézd meg a videót a YouTube csatornánkon, és iratkozz fel, ha még nem tetted meg.
3 hét után: mikor kerülhetnek halak az akváriumba?
Itt arról beszélünk, hogy miért kell várni az akvárium indítása után, mikor biztonságos a haltelepítés, és hogyan válaszd ki az első lakókat úgy, hogy ne dőljön össze a biológia. Ha még a ciklizálás előtt állsz, erősen ajánlott megnézned.
02 Halak neve! Magyarul vagy latinul?
Többször tapasztaltam, akvarisztikai szaküzletekben, hogy egy adott magyar megnevezésű halat, más halfajra is rábiggyesztettek. Ezért azt javaslom neked, hogy amikor bemész egy akvarisztikába körülnézni, ragadj papírt és tollat, és minden esetben a hal LATIN nevét jegyezd fel. Ne ijedj meg a latin nevektől. Ez nem azt jelenti, hogy neked latinul kell megtanulni, de így mikor hazamész, és rákeresel az Interneten a halak nevére, latinul biztos, hogy meg fogod találni, és nem téves megnevezésekből adódóan, téves információkat tudsz meg az adott halfajról.
- Vízparaméterek szerinti összeállítás
- Tartási igények
- Víz terhelésének kiszámítása
- Viselkedés
- Szaporodás
4-es pontban részletesen kitérünk a vízparaméterekre, amelyeket részletesebben megismerhetsz. Most röviden annyit említenék meg, hogy nem mindegy, hogy milyen vízben tartod a halaidat. Halfajokra rákeresve az interneten rengeteg paramétert találsz. Ezek között két fontos elem is található, mégpedig a víz keménysége és a víz savassága vagy lúgossága azaz a pH.
Vízkeménység NK (GH-KH), kémhatás pH
A víz keménységét, NK értékben határozzák meg, a víz savasságát és lúgosságát pH-ban.
A pH-ról már itt érdemes tudnod egy értéket. A 7-es pH érték a semleges. 7-es felett lúgos a víz, 7-es alatt savas kémhatású. Ne vegyíts olyan halakat amelyeknek nagyon eltérőek ezen értékei. Tehát ha az egyik választott halat 6.8-as pH érték a megfelelő a másik haladnak pedig 7.5 akkor már ne vegyítsed a kettőt. Az értékekben nem nagy az eltérés, de mivel az egyik 7pH felett van, az lúgos, ami 7pH alatt van savas környezetet szeret.
Ugyan ez vonatkozik a vízkeménységre is.
| 0–4 NK | nagyon lágy |
| 4–8 NK | lágy |
| 8–18 NK | közepesen kemény |
| 18–30 NK | kemény |
| 30 NK felett | nagyon kemény |
Ezeket a határértékeket vedd figyelembe. Ha egy halfaj 6NK vízben érzi jól magát, akkor a 4-8 lágy vizes határértékbe tartozik bele. Így ezt a halat ne párosítsad olyan fajjal ami 10-es NK-n érzi jól magát, mert az a 8-18 as közepesen kemény vizet szereti.
Akvárium vízének hőmérséklete
Nagyon fontos vízparaméter ez is a halak számára. Vannak hidegvízi és melegvízi halak. Egy aranyhalat amely hidegvízi hal, soha ne párosítsunk egy neonhallal, amely melegvízi hal. A weboldalak általában egy tól-ig értéket határoznak meg. Pl. 21°C - 28°C. Ebben az esetben vedd az érték közepét, amely 24-25°C.
Ajánlott videók a haltelepítéshez és beszoktatáshoz
Miután kiszámoltad, milyen halak illenek az akváriumodba, nagyon fontos, hogy hogyan és mikor kerülnek be a vízbe. Ezek a videók abban segítenek, hogy a haltelepítés és beszoktatás ne stresszelje halakat és a baktériumflórát sem.
3 hét után: mikor kerüljenek halak az akváriumba?
Ebben a videóban részletesen elmondjuk, mikor tekinthető érettnek az akvárium, mikor biztonságos a haltelepítés, és hogyan kerüld el az ammónia- és nitritcsúcsokat az első hetekben.
Hogyan szoktasd be a halakat az akváriumba?
Itt lépésről lépésre mutatjuk be, hogyan szoktasd hozzá fokozatosan a halakat az új vízparaméterekhez, hogy elkerüld a sokkot, az oszmoregulációs problémákat és a felesleges elhullásokat.
Tartási igények
Tartási igényeken azt értjük, hogy milyen egyéb körülmények azok, amelyekben szívesen élnek a kiválasztott halak. Például rengeteg halfaj a sötétebb talajt preferálja. Egy neon halat (Paracheirodon axelrodi) sötét talajon érdemes tartani, mert kevesebb stressz éri, nagyobb biztonságot ad neki. Sajnos rengeteg akváriumban látok úgy tartani neon halat, hogy rikító fehér az aljzat.
A tartási igény lehet:
- talaj színe
- talaj minősége (pl. ne vágja meg a talaj a halat)
- növényzet mértéke milyensége
- búvóhelyek kialakítása
- sodrás mértéke
- fényerő mértéke (fényerő csökkenthető dús vagy úszó növényzettel)
Az akváriumi halak étkezési igényeinek összehangolása – miért érdemes erre odafigyelned?
Az akváriumi halak gondozása során az egyik legfontosabb szempont a megfelelő halak kiválasztása és összepárosítása. A tartásuk során felmerülő problémák egyik fő oka a különböző fajok eltérő étkezési szokásai, amelyek károsan befolyásolhatják az akvárium egészséges egyensúlyát.
A halak egészsége szorosan összefügg az akváriumban uralkodó körülményekkel. Ha az akváriumi lakók étkezési igényei hasonlóak, akkor könnyebb biztosítani számukra a megfelelő táplálékot és az ideális körülményeket. Ha az akváriumi halak étkezési igényei közel azonosak, akkor az etetés is egyszerűbbé válik. Nem kell különféle ételekkel és etetési módszerekkel bajlódni, amelyek egyes halaknak megfelelőek, de másoknak nem. Így könnyebb fenntartani az etetési rutint, és csökken az esélye annak, hogy a halak túl kevés vagy túl sok táplálékot kapjanak. Az eltérő étkezési igényekkel rendelkező halak gyakran eltérő mennyiségű és típusú hulladékot termelnek. Ha az akvárium lakói hasonló étkezési szokásokkal rendelkeznek, akkor a vízminőség könnyebben tartható a megfelelő szinten. Ezáltal a víz tisztább marad, és az akváriumi halak egészségesebb környezetben élhetnek.
Mint mindenben itt is megvan egy lényegi alapvetés amihez tartani kell magad, egy egyszerű számítás, aminek a segítségével ki tudod számolni mennyi halat tarthatsz az akváriumodban.
Vegyük az 54L-es akváriumot, és mindent váltsunk át CM-es méretre. Tehát van neked 54L-ed az-az ez 54 cm-t jelent.
Ezután fogj egy Excel táblát és kezd összeírni a halak alapvető tulajdonságait, és a kifejlett méretét.
Példa
Hal kifejlett méret 2 cm
Akvárium nettó víztömeg 40L (jól berendezett 54L-es akvárium)
(2cm x 1.5L) / 40L = 13db
Ha olyan halat tartasz csak, aminek a kifejlett mérete 2 cm, akkor az 54 literes akváriumba mindösszesen 18 db 2 cm-re megnövő halat tarthatsz bruttóban. Azért írok bruttót, mert az 54 literes akváriumban ha a talajt rendesen megcsináltad, pakoltál bele fát, köveket, marad 40L vized. Tehát ne alkalmazkodj pontosan az akva mérethez. Így már csak 13 db 2 cm-re megnövő halacska fér bele. Ha pedig jó fej akarsz lenni, akkor azt mondod, hogy kicsit lejjebb veszed, legyen nekik élettér, akkor már csak 10db.
Fontos tudnod ez nem azt jelenti, hogy az 54 literes akváriumba te most beletehetsz egy 30 cm-re megnövő halat. Sajnos volt erre példa aki volt akkora IQ bajnok, hogy ezt így értette.
Rossz példa 54 l-ben.
Egy facebook-os csoport tagnak számoltuk ki az 54l-es akvárium terhelését.
Az 54L-es akváriumát 159L-re való hallal terhelte le. A halak többségét 100L felett kellene tartani, és van benne olyan hal, aminek egy jóval lúgosabb víz szükséges. Az sem tudta az illető milyen a csapvize amit használt, így nem tudta azt sem, hogy a vize PH értéke egyáltalán megfelelő volt e a tartáshoz.
Nézzünk egy 54L-es akvára jó példát is:
Kicsit ez is túl van telepítve, de nagyjából ideális az összeállítás!
Készíts te is egy ilyen Excel táblázatot, vagy töltsd le innen, írj bele minden adatot amit csak tudsz a halról, számold ki a terhelést, és úgy válasz halakat. Nézd meg milyen a vized PH, GH – KH (NK) értéke, és átlagold ezt is ki, hogy melyik hal tartható az általad előállított vízben. Ha így teszel, már nagyon nem tudod elrontani az akváriumod.
A növények esetében is érdemes összeállítani igény szerint az Excel táblát, így a növényeket a halakat, és a vized pontosan össze tudod hangolni.
Ez a saját véleményem, hogy 70L alatt, csak és kizárólag NANO halakat tartanék. Csak olyan halfajokat ami nem tud szaporodni az adott környezetben, és nem elevenszülő (guppy). A nano halaknak azokat a halakat nevezzük, amelyek nem nőnek meg 3-4 cm-nél nagyobbra.
Pár példa
Harcsa félék
Közép és felső vízrétegekben élők
Endler guppi, Zöld törperazbóra (Microdevario kubotai)
Ajánlott videó a nagyra növő halakról és tévhitekről
Sok akvarista esik abba a hibába, hogy „algázónak” vagy „takarítóhalnak” vesz egy halat, ami valójában óriásira nő, és teljesen túlterheli az akváriumot. Erről szól az alábbi videó.
Óriási különbségek – Gibbiceps vs Anci vs Pleco
Ebben a videóban bemutatjuk a leggyakoribb „algázó” halak közti különbségeket, és elmagyarázzuk, miért nem valók a hatalmasra növő fajok kisméretű akváriumokba. Ha te sem akarsz 200 literre való halat egy 60 literes akváriumba zsúfolni, nézd meg ezt a videót.
Felhívnám a figyelmed arra, hogy minden esetben nézd meg, azt az adatot is, hogy a hal testhossza hiába nem éri el a 4cm-t, több úszótér kell-e neki. Ilyen például a neonhal is, amelynek a testhossza nem éri el a méretet, viszont nagyobb úszótérre van szüksége, ami kb. 80 cm. Így hiába sorolható mérete szerint a nano halak közé, ugyanis a zöld neonhal (Paracheirodon simulans) mérete 2-3cm, mégis nagyobb akváriumra van szüksége, mert nagyobb az úszótérigénye.
Az akváriumi halak viselkedése
Figyelembe kell venned azt is, hogy az adott hal, rajban, azaz csapatban érzi jól magát vagy monogám típus. Azt is érdemes még megvizsgálnod, hogy agresszív, territoriális viselkedés jellemezheti-e, és ennek az okát is érdemes mérlegelni.
Mivel nem biológia órát tartunk, és nem akarok részletekbe belemenően írni erről, vezéreljen a józan paraszti ész. Ha elolvasod a halra jellemző tulajdonságokat, biztos el tudod dönteni, hogy a hal csapathal-e, vagy a viselkedése miatt nem tartható más halakkal együtt.
Például a Stendhal-hal. Alapvetően jól tartható más halakkal együtt, viszont territoriális. Így ha nincs elég búvóhelye, zsúfolt halakkal az akvárium, nem a neki megfelelő literszámban helyezed el, csinál magának helyet. Azt fogod észrevenni, hogy fogynak a halaid!
Betta. A Betta egy olyan hal amely harcias, így nem érdemes más hallal együtt tartani. Ha harcba keveredik sérülhet, megtépődhet a gyönyörű uszonya. Továbbá labirint kopoltyús hal, így a tartására is más vonatkozik mint a többi általános halra. Tudom-tudom, jönnek az okosok, hogy nekem egy akváriumban van minden mással és saját fajtársaival is, még sincs semmi gond. Van ilyen is, de ez ezer esetből egy.
Egy utolsó példa. Törpe gömbhal - Carinotetraodon travancoricus. Ez a halacska amilyen pici olyan kemény dió. Csapathal, így érdemes 4-5 példányt minimum tartani belőle, de más halakkal nem tartható, ugyanis agresszív, csipkelődős. A „csőrével” más halakból akár darabokat haraphat ki. Tehát ezt a halat csak úgy tartsuk, hogy nem társítunk mellé semmilyen más fajta halat.
Ajánlott videó a törpe sügérek és társításuk témájához
Ha érdekelnek a területvédő, különleges viselkedésű halak, mint a törpe sügérek, és szeretnéd elkerülni a rossz társításokat, érdemes ezt a videót is megnézned.
Törpe sügérek világa – tartás, társítás és titkok
A videóban szó esik arról, hogyan alakíts ki megfelelő életteret a törpe sügéreknek, milyen halakkal társíthatók, és mikor lesz belőlük problémás lakó. Ha ilyen halakon gondolkodsz, nézd meg mindenképp.
Karanténakvárium – miért érdemes vele foglalkozni?
Bár sok kezdő kihagyja, nagyon hasznos, ha van egy kisebb karanténakváriumod is. Ide kerülhetnek az újonnan vásárolt halak, mielőtt a fő akváriumba mennének.
A karanténakvárium előnyei:
- megfigyelheted, hogy az új hal nem beteg-e, nincs-e rajta élősködő vagy gombásodás
- ha gond van, könnyebb kezelni 20–30 literben, mint egy teljes, beállt akváriumban
- nem viszel be egy esetleges fertőzést egy jól működő, stabil rendszerbe
Ha nem tudsz külön karantént tartani, akkor is próbálj meg kevesebb halat venni egyszerre, fokozatosan betelepíteni az akváriumot, és az első hetekben nagyon figyelni a viselkedésükre.
Sok halfajra főleg az elevenszülők, igénytelenebb körülmények között is könnyen szaporodnak (guppy). Figyelj oda rá, hogyha olyan halat választasz amely az adott körülmények között könnyen szaporodik, hamar megszaladhat a halnépesség az akváriumban, így kockáztathatod azt, hogy túlterheled a vizet. Ha nem akarsz szaporulatot, akkor érdemes olyan halakat választani, amelynek a szaporítása extra igényeket, vagy tudást igényel.
Ha a fenti (letölthető) excelt kitöltötted, szelektáltad a halakat igények szerint, akkor láthatod mekkora akváriumra és milyen vízparaméterekre is van szükséged. Lépj tovább a következő menüpontra, ahol a vízről fogsz megtudni néhány alapvetést, amit kezdő akvaristaként el kell sajátítanod. Ismét megemlíteném, ezek az írások nem profiknak hanem kezdőknek készültek, így egy olyan felszínes tudással vértezünk fel, amely arra alkalmas, hogy nyugodt szívvel vághass bele az akvarizálás csodálatos világába.
A halak kiválasztásában nagy segítséget nyújthat az extra tartalmakban elhelyezett hasznos oldalak menüpontban található lexikon weboldalak.
A fejezet lezárásaként muszáj szót ejtenem a Magyarországon érvényben lévő állattartási törvénykezésről is!
A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 14§ D pontja kimondja, hogy
"d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani."
TILOS!
Tehát amikor kezdőként akváriumot választasz a haladnak, NEM TARTHATOD A KIFEJLETT EGYEDET 30L alatti AKVÁRIUMBAN! Kérlek, erre figyelj oda!
