AZ AKVÁRIUM VIZE ÉS MINŐSÉGE
A legtöbb kezdő azt hiszi, beleengedi a csapvizet az akváriumba, és kész is a halak vize.
Ez nagyon nem így van!
Neked olyan vizet kell készítened, amely megfelelő körülményeket biztosít a választott élővilág számára. Vannak olyan esetek, amikor a csapvíz teljesen megfelelő, de hidd el, ez a ritka. Magyarországi csapvizekre a kemény, nagyon kemény, illetve a szikes víz jellemző.
Akvarisztikai boltokban sokszor elhangzik halak vásárlásánál, hogy a halak a tenyésztésük során már hozzá vannak szokva a csapvízhez. Helytálló lenne azzal visszakérdezni: oké, de melyikhez? A legtöbb kereskedés importból kapja a halak nagy részét. A legtöbb halat Ázsiából importálják, ahol alapvetés a lágy víz. A halak nagy többsége csak akkor kerül csapvízbe, amikor a kereskedő átveszi őket.
A halak és a növények sem tolerálják a hirtelen vízkeménység-változásokat, ezért a legjobb az, ha állandósítod a víz paramétereit. Nem hiába hangzik el rengetegszer weboldalunkon, hogy teszteld le a vized. Sajnos Magyarországon rengeteg helyen akvarizálásra alkalmatlan a csapvíz: vagy szikes, vagy túl sok benne a vas, vagy a szerves anyag.
pH: 6,4 – 7,2
GH: 6 – 8 – 10
KH: 3 – 4 – 5
Ez az a paramétersor, amiben a legtöbb halfaj, rákféle és növény tartható. Ezekkel a paraméterekkel egyszerűen nem nyúlhatsz mellé. Ilyen értékű víz viszont nem folyik a csapból.
Ha nem szeretnél a vízzel foglalkozni, és minden áron csapvizet szeretnél használni, ebben az esetben is meg kell mérned a csapvized legalább ezen paramétereit (pH, GH, KH), és a paraméterekhez megfelelő növényzetet és halakat kell választanod.
Hogy tudod megmérni a csapvized, és mikor mérd meg?
Gondolj bele: ha te főzöl valamit, egy számodra ismeretlen ételt, és nem kóstolod meg, akkor mi történhet? Erre is igaz, hogy van egy kis esélyed, hogy kóstolás nélkül alkotsz egy tökéletes ételt, de 99%, hogy elrontod.
Ez a témakör rettentően sokoldalú, ebben a menüpontban nem szeretnék kifejteni mindent, hiszen a weboldal kezdőknek szól. Ezért csak és kizárólag maradjunk meg az alapvetéseknél és a minimumoknál, ami ahhoz kell, hogy ki tudj alakítani egy egészséges akváriumi környezetet.
Ajánlott videó: Az akvárium vize és előkészítése
Ha szeretnéd mindazt, amit itt olvasol, lépésről lépésre látni is, nézd meg a témához készült videónkat a YouTube csatornánkon. Ebben végigmegyünk a vízteszteken, a GH–KH–pH értékeken, és bemutatjuk, hogyan készítsd elő a vizet az első akváriumodhoz.
Nézd meg a teljes videót, és iratkozz fel a csatornára, ha hasznosnak találod a tartalmat.
A víz pH értéke
Alapvetően két típust különböztetünk meg. Ez azt jelenti, hogy a vizes közeg kémhatása szerint osztályozzuk a vizet. Ez lenne a pH érték. Egy 0–14-es skálán állapítjuk meg a víz kémhatását.
A 7-es érték a semleges! Ez alatt savas, ez felett lúgos.
Lúgos környezetben jóval nehezebb akvarizálni. A lúgos környezet befolyásolja a szabad ammóniaszintet, amely veszélyes is lehet az élővilágra. Ezért inkább a kissé savas környezetet preferálják a halak, rákok, növények túlnyomó többsége.
Minden egyes, az akváriumban tartott növénynek megvan a pH-optimuma, ugyanis a növények tápanyag-felvevő képessége pH-függő.
Általánosan elmondható, hogy a növényeknek majdnem minden tápanyag felvétele 6,0–6,8 pH értéken a legoptimálisabb.
Az alacsonyabb pH-tartalomnak még egy nagy előnye van, hogy a víz szabad szén-dioxid tartalma nagyobb. A szabad szén-dioxidra a növényeknek szüksége van, nekik ez az elsődleges szénforrás, ezt fogják felhasználni a növekedés során. Tehát ha alacsonyabb a pH, szebb, egészségesebb növényeid lesznek.
Sajnos a pH-értékre van a legkevesebb ráhatásunk. Ez az az érték, amit nagyon nehéz befolyásolni, de a fentebb leírtak alapján, az élővilág kiválasztása érdekében fontos tudni az akvárium, a cserevíz, csapvíz vagy bármilyen felhasznált víz pH értékét.
Ha egy kicsit lágyítjuk a vizet, akkor a pH-érték is lejjebb fog menni.
Miért ne használj pH- vagy KH-csökkentőt?
Rengeteg kereskedelmi termék ígéri, hogy „egy csepp és kész” módon leviszi a pH-t vagy a KH-t. Ezek azonban nem oldják meg a probléma okát, és sokszor instabillá teszik a vízparamétereket.
A videóban részletesen elmagyarázzuk, miért kerülendők a „pH-csökkentő csodaszerek”, és helyette hogyan alakíts ki stabil, biztonságos vízparamétereket.
Vízkeménység GH–KH (NK), szikes víz
A keménység lényegében vízben oldott sókat jelent.
Az akvarisztikában a vízkeménység meghatározására két paramétert használunk:
GH: Összes keménység (állandó keménység)
KH: Változó keménység (karbonátkeménység)
A GH lényegében az összes kalcium- és magnéziumion, amelyeket a növények hasznosítanak. Fontos, hogy GH legyen a vízben. Az akváriumban a GH minimum értéke 3 GH, a maximum értéke 20 GH között legyen. A minimum és maximum értékek már nagyon szélsőségesek, nem a legjobb, ha ilyen értékekre állítjuk az akváriumot.
A KH szerepe pedig az, hogy stabilizálja a pH-értéket, és a szén-dioxid beoldódásának mértékében vesz részt. Minél magasabb a KH-értéke a víznek, annál kevesebb szén-dioxidot tud felvenni, így akár magasnyomású CO2-rendszer beépítésére is szükség lehet.
Ezért egy növényes akváriumnál (egy egészséges akváriumban nagy mennyiségű növény is megtalálható) minél alacsonyabb KH-értékre törekedjünk. Nem javaslom a 0 KH-értéket, bár annak is megvannak az előnyei. Optimális, ha 3–6 értéken tartjuk a KH-szintet! Az ideális arány a GH és a KH között a dupla érték. Tehát, ha 4 KH-értéked van, akkor 8 lenne az ideális GH-szint. Ha 0 KH-s vizet csinálsz, akkor is érdemes legalább 4 GH-értéket tartani.
Még egy fontos dolog: a GH-nak és a KH-nak is a mértékegysége az NK, azaz német keménység.
Ezt azért fontos tudnod, mert amikor növényeket vagy halakat választasz, akkor nem GH-érték van megadva, hanem NK!
Videó: Vízkeménység-mérés Neptun teszttel
Ebben a videóban lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan mérd meg a GH és KH értéket Neptun csepp-teszttel. Ha még soha nem teszteltél vizet, ez a videó sokat fog segíteni.
Nézd meg a videót, és teszteld le te is a csapvizedet, mielőtt akváriumot indítasz.
| Vízkeménységi értékek | |
| 0–4 NK | nagyon lágy |
| 4–8 NK | lágy |
| 8–18 NK | közepesen kemény |
| 18–30 NK | kemény |
| 30 NK felett | nagyon kemény |
Akváriumi vízlágyítás A–Z-ig
Ha részletesebben is érdekel, hogyan függ össze a GH, KH, TDS, RO, ioncserélt és desztillált víz, nézd meg ezt a videót. Végigvesszük benne az összes fontos fogalmat és gyakorlati példákat mutatunk.
Ez a videó segít megérteni, mikor és hogyan érdemes lágyítani a vizet, és mikor felesleges küzdeni vele.
A SZIKES VÍZ
Ha szikes a vized, az azt jelenti, hogy a KH-értéked közel olyan magas, vagy magasabb, mint a GH.
Szikes vízben nem lehet akvarizálni! Ha szikes a csapvized, a víz kezelése nélkül bele se vágj!
Remélem, most már megértetted, miért fontos az, hogy megmérd a használni kívánt vized, mielőtt nekilátsz az akvarizálásnak. Ha ezekkel a mért adatokkal nem vagy tisztában, akkor nem tudsz megfelelő élővilágot kialakítani.
Tudom-tudom, jönnek is az ellenpéldák, hogy „nekem szikes a vizem, mégis nő a növény”. Nos, a KH-értéket a karbonátok adják. Két vegyület (só) az, ami a szikességért felelős: a nátrium-hidrogén-karbonát és a nátrium-karbonát. A csapvízben ezen vegyületek arányát nem tudhatod.
Ha a nátrium-karbonát a magasabb a csapvízben, akkor nincs az az Isten, hogy megmaradjon benne bármilyen növény. Ha viszont nátrium-hidrogén-karbonát van nagyobb mennyiségben, akkor bizonyos rettentően igénytelen növények megmaradnak, vegetálhatnak.
A KH-érték befolyásolja a vízben lévő szén-dioxid mértékét. A növényi növekedéshez pedig szén kell! Ha magas a KH, akkor a szabad szén-dioxid koncentráció csökken a vízben, így az akvárium vize eltolódik a lúgos tartományba, tehát 7 pH felett lesz, ami a növények és a halak túlnyomó többségének rossz. Persze ezt magasnyomású CO2-vel lehet ellensúlyozni, csökkenthető a pH, de sok értelme nincs!
Ezért, ha a cseppteszt azt mutatja, hogy szikes a vized, azaz a KH-értéke közel akkora, mint a GH, vagy magasabb, nincs sok értelme szerencsétlenkedni vele, hanem kezelned kell!
Két módon teheted meg. Veszel GH-növelő készítményt, és a GH-értéket a KH duplájára emeled, majd visszalágyítod a vizet – ez már leírva is körülményes. A másik megoldás, hogy vagy tiszta desztillált vizet, vagy a költséghatékony RO vizet használod, mindkét esetben visszasózva! Törekedj arra, hogy az akvavized KH-értéke 5 alatt legyen, a GH-értéked pedig ne legyen 10–13 NK felett.
A vízparaméterek mérése
Csak és kizárólag csepp-tesztet használj. A gyorstesztek nem adnak pontos eredményt.
A gyorsteszt arra jó, hogy megmutatja neked, hogy esetleg mi lehet a probléma, és azokra az értékekre rá tudj mérni újra csepp-teszttel.
- pH-teszt – ebből olyat vegyél, ami legalább 10 pH-ig tud mérni, ilyen lehet például a JBL pH-tesztje.
- GH–KH teszt – ebből a legolcsóbb csepp-teszt a NEPTUN teszt, tökéletesen megfelel a célnak.
Ezzel mérd meg a jelenlegi csapvized.
Akkor jó, ha a KH-érték feleakkora, mint a GH.
Példa: 10 GH – 5 KH.
Ideális GH–KH arány: 2 : 1
Hogy tudod javítani a víz minőségét?
Sok lehetőséget használnak az akvaristák a vízminőség javítására: ilyen lehet a forralás (ezt hagyjuk is, mert egy baromság), kevertágyas gyanta használata, a kútvíz, esővíz, forrásvíz, palackozott víz, de hidd el, mindegyik megoldás macerás, időigényes, költséges, és némelyik kockázatos is lehet az élővilágra.
Ezért csak kettővel foglalkozunk: a desztillált víz és az RO-víz használatával. Desztillált víz használata hosszú távon költséges, akkor éri meg alkalmazni, ha 50 liter alatti az akvárium. Az RO-víz költségeiről az RO-szűrőkkel foglalkozó menüpontunkban olvashatsz pontosan.
SOHA NE LÁGYÍTS ÚGY VIZET, HOGY NEM TUDOD, MIRŐL MIRE LÁGYÍTASZ!
Ha szikes a vized, lágyíthatod, ahogy akarod, akkor sem lesz megfelelő a növényeknek. Lágyítás előtt minden esetben mérd meg a vized GH–KH értékét!
Sajnos sokszor olvasom, hogy öntik a desztillált vizet az akváriumba, de azt sem tudja az akvarista, milyen az alap vize. Ha egy szikes vizet lágyítasz, az ugyanúgy szikes marad, csak lágyabb.
- Desztillált víz + csapvíz használata
A legegyszerűbb megoldás a desztillált vízzel való kiegészítés, lágyítás. Itt fontos, hogy csak olyan desztillált vizet vegyél, amely akvarisztikai célokra is felhasználható, vagy egy halacska, illetve egy akvárium piktogramját látod a címkén. A csap- és desztillált vizet keverd addig, amíg el nem éred a lehető legoptimálisabb értéket. - RO-víz + csapvíz használata
RO-vizet tudsz vásárolni akvarisztikai boltokban, vagy beszerzel egy RO-szűrőt, amely segítségével a csapvízből előállítod a tisztított vizet, és hasonló módon kevered, mint a fent említett desztillált víz használatakor. - Csak RO-víz használata
Első körben beszerzel egy RO-szűrőt. A megszűrt RO-vizet vissza kell sózni, amit GH–KH növelő sóval tehetsz meg. A további mérésekhez be kell szerezned ezt a sót, és egy úgynevezett digitális TDS-mérő (vezetőképesség-mérő) műszert. Én általánosságban 120 ppm értékre szoktam visszasózni a vizet. A TDS-mérő fogja neked megmutatni a víz vezetőképességét ppm értékben. - A TDS-mérőnek ebben az esetben azért van nagy szerepe, mert így a sózás alkalmával nem kell folyamatosan a csepp-teszteket használni, mint a desztillált víz és csapvíz keverésénél. Ha mindig ugyanarra a ppm-értékre sózod vissza a vizet, amelyet az első sózás alkalmával beállítottál egy megfelelő GH-értékre, akkor ha már csak TDS-t mérsz, és ppm-értékre sózol vissza, biztos lehetsz benne, hogy az ugyanannyi GH–KH érték lesz. 120–150 ppm használata tökéletesen megfelelő.
RO szűrő kezdőknek és haladóknak
Ha komolyan gondolod az akvarisztikát, előbb-utóbb eljutsz az RO-szűrő kérdéséig. Ebben a videóban végigvesszük, hogyan működik, hogyan kell bekötni, és milyen hibákat kerülj el.
Ha most ismerkedsz az RO-val, ez a videó lesz az alap, amire hosszú távon építeni tudsz.
FONTOS! A lágyítást csak akkor érdemes alkalmaznod, ha a csapvíz KH-értéke a fele, vagy közelít a GH-érték feléhez. Ha a szikes vizedet lágyítod, az ugyanúgy szikes víz marad, maximum csak csökkentetted a GH–KH értéket.
A CSAPVÍZ további kezelése – a vízelőkészítő
A legtöbb csapvíz klórt tartalmaz, pontosabban klóramint, amely a klórvegyület összetevője. A klóramint baktériumölő hatása miatt adják a csapvízhez.
Mit jelent a csapvízben a kötött aktív klór érték, amelyet megtalálsz a vízmű vízparamétereinél?
Klór alapú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén keletkező klórozási melléktermék mennyiségére utaló paraméter. A legnagyobb arányát a klóraminok teszik ki, melyek klór alapú fertőtlenítőszerek és az ammónium reakciójából keletkeznek. Határértéke ivóvízben 3 mg/l.
Ez a vegyület, ha bekerül az akváriumba, nem csak a jótékony baktériumállományt tizedeli meg, de károsítja a növények gyökereit és leveleit is.
A klórt egyszerű eltávolítani a csapvízből, mert állni hagyod vagy buborékoltatod, és távozik a vízből. A klóramint viszont ezen a módon nem tudod eltávolítani. Az eltávolítására két módszert tudsz alkalmazni az akvarisztikában.
- Szűrőberendezés. A klóramint szénszűrő segítségével meg tudod szűrni, viszont a szén telítődik, egy idő után nem lesz hatékony. Ha beszerzel egy RO-szűrőt, annak előszűrő rendszere teljesen meg tudja szűrni a vizet, úgynevezett „nullás” vizet hozol létre.
- Vízelőkészítő folyadékok használata.
FONTOS! Ha csapvizet használsz, akkor az akváriumi használat előtt pihentesd a vizet minimum 24 óráig, és használj vízelőkészítő folyadékot.
A vízelőkészítő folyadék megköti a vízben található nehézfémeket, és eltávolítja a klórt és a klóramint, ezáltal biztonságossá teszi a csapvizet a halak számára.
Vízelőkészítőből az Aqualine Liquid Gold, Easy Life FFM klórtalanító vízelőkészítő, Seachem Prime vízelőkészítő, JBL Biotopol vízelőkészítő, Tetra AquaSafe vízelőkészítőt tudom ajánlani, de még számos jó termék van a piacon. A vízelőkészítőt a cserevízben is kötelező használni.
A vízelőkészítőt olyan esetekben is tudod használni, ha valamilyen eszközödet elmosod csapvízben, akkor egy vízelőkészítős vízben meg tudod áztatni.
Páramentesítő víz felhasználása az akváriumban
Záró gondolatként szeretnék még egy tévhitet eloszlatni. Sajnos sokan gondolják úgy, hogy a páramentesítő vizét használják fel az akváriumba!
Soha ne használd a páramentesítő vizét az akváriumodba, és ennek nagyon egyszerű okai vannak.
Ezért a páramentesítő készülékek vize alkalmatlan az akvarizálásra. Az akváriumba semmi olyan vizet ne adagolj be, amit te magad nem innál meg!
Esővíz az akváriumba? – Használható-e az esővíz az akváriumban?
Az esővíz használata az akváriumban nem ajánlott, több okból kifolyólag. Bár természetes forrásnak tűnhet, valójában számos veszélyt és kihívást rejt az akváriumi élővilág számára. Íme néhány ok, amiért jobb elkerülni az esővíz alkalmazását:
Az esővíz alacsony pH-értékű, ami azt jelenti, hogy savas jellegű. Ez a tulajdonsága miatt az esővíz képes oldani és magába szívni a tetőről és a vízgyűjtő rendszerekből származó anyagokat. Például a fém tetők, csatornák és ereszcsatornák esetében az esővíz oldhatja a fémanyagokat, mint például a rezet, ólmot vagy cinket. Ezek a fémanyagok azután bekerülhetnek az összegyűjtött esővízbe, ami veszélyt jelenthet az akváriumi élőlényekre.
Ugyanez a helyzet a műanyag, vagy festett és bevonatos tetők esetében is. Az esővíz oldhatja a bevonatokban, festékekben vagy műanyagokban található vegyi anyagokat, mint például a műanyag lágyítókat, oldószereket és egyéb adalékanyagokat. Emellett a tetőn és a vízgyűjtő rendszerekben felgyülemlett szennyeződések, mint például por, pollen, madárürülék és egyéb szennyező anyagok is bekerülhetnek az esővízbe.
Az esővíz használata során érdemes figyelembe venni, hogy a benne lévő GH-értékek változóak lehetnek, és nem mindig tartalmazzák a megfelelő arányú kalciumot (Ca) és magnéziumot (Mg), amelyek a növényes akvarisztikában kulcsfontosságú tényezők. Ezenkívül a sivatagi por, amely egyre gyakrabban jelentkezik, magas foszfáttartalma miatt problémás lehet az akvárium számára. Ezért mindig gondosan mérlegeld az esővíz alkalmazását, és mérj minden vízparamétert, mielőtt akváriumodba öntöd.
Mindezek miatt fontos, hogy az esővíz használata előtt gondosan szűrd és kezeld a vizet, hogy eltávolítsd a lehetséges szennyeződéseket és káros anyagokat.
Ha mégis esővizet szeretnél használni az akváriumban
Ha valaki mégis szeretné használni az esővizet az akváriumban, akkor alapos szűrés és kezelés után teheti meg. Az alábbi lépéseket érdemes követni az esővíz felhasználása előtt:
1. Mechanikai szűrés: Az első lépés az esővíz mechanikai szűrése, hogy eltávolítsd a benne lévő nagyobb szennyeződéseket és lebegő részecskéket. Ezt szűrőpapírral, szűrővattával vagy finom szűrővel végezheted.
2. Szén- és szűrőbetét: Az aktív szén és a szűrőbetét segít eltávolítani a vízből a szerves anyagokat, a kémiai szennyeződéseket és a kellemetlen szagokat. Használj jó minőségű aktív szenet tartalmazó szűrőbetétet a vízszűrőben.
3. UV-szűrés: A vírusok és baktériumok eltávolítására használj UV-szűrőt. Az UV-sugárzás elpusztítja a kórokozókat, így biztonságosabbá teszi az esővizet az akváriumi használatra.
4. Ásványianyag-pótlás: Mivel az esővíz alacsony ásványianyag-tartalommal rendelkezik, fontos, hogy pótoljuk azokat a hiányzó ásványi anyagokat, amelyekre az akváriumi élőlényeknek szükségük van. Ehhez használhatsz speciális vízkezelő termékeket és ásványi sókat.
5. Vízminőség-ellenőrzés: Ellenőrizd az esővíz vízminőségét a szükséges paraméterekre (pH, KH, GH, nitrit, nitrát, ammónia, foszfát stb.) mielőtt az akváriumba öntöd. Ha szükséges, állítsd be a vízparamétereket az akváriumi élőlények számára megfelelő értékekre.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti lépések csak csökkentik a kockázatokat, de nem garantálják a teljes biztonságot. Az akváriumi élőlények egészsége és biztonsága érdekében a legjobb megoldás továbbra is a megfelelően előkészített csapvíz vagy RO-víz alkalmazása.
A közösségi oldalakon láthatjuk, hogy néhányan elégedetten használják az esővizet az akváriumukban. Fontos azonban tudni, hogy nem mindegy, hol élsz, van-e melletted ipari létesítmény vagy forgalmas út. Az sem lényegtelen, hogy mikor gyűjtöd az esővizet, és milyen felületről. Emiatt mindig legyél kritikus, ha valaki azt állítja, hogy számára tökéletes az esővíz, mert az esővizek között jelentős különbségek lehetnek. Téged illet, hogy vállalod-e a kockázatot az esővíz alkalmazásával. Jobban teszed, ha kerülöd, mert a szűrése és kezelése körülményesebb, mint a csapvízé!
Otthoni, háztartási vízlágyítók vize jó az akváriumba?
Vízkő ellen hasznos, de nem biztos, hogy az akváriumba is használhatod ezt a vizet!
A vízlágyítók az ioncserélő technológia segítségével „lágyítják” a vizet: kalcium- és magnéziumionokat cserélnek nátriumionokra. A vízlágyítók általában az ioncserés eljárást használják, ami azt jelenti, hogy a kemény vízben lévő kalcium (Ca2+) és magnézium (Mg2+) ionokat kicserélik nátrium (Na+) vagy néha kálium (K+) ionokra. Ezt az eljárást egy olyan anyag segíti, amit „ioncserélő gyanta” néven ismerünk. A gyanta számos kis részecskéből áll, melyek pozitív nátrium- vagy káliumionokat tartalmaznak. Amikor a víz áthalad a gyantaágyon, a kemény víz keltette kalcium- és magnéziumionok „kicserélődnek” a gyanta nátrium- vagy káliumionjaival.
Bár ez a folyamat segíthet megőrizni háztartási gépeink élettartamát és hatékonyságát, az akváriumba ez a víz nem biztos, hogy használható.
Mielőtt használnád a vízlágyítós vizet, tesztekkel ellenőrizd a GH–KH szintjét! Ha a KH közel azonos a GH-szinttel, vagy magasabb, a víz már nem alkalmas az akvarizálásra. Érdemes felvenned a gyártóval is a kapcsolatot, és pontosan megtudnod, milyen eljárással történik a vízlágyítás, az milyen hatással van a vízre, és milyen egyéb szűrés vagy tisztítás tartozik hozzá!
